2020.12.18. - 2020.12.21
Az idei év elég nehéz volt utazás szempontjából a covid miatt. Sok mindenről le kellett mondanunk, sok mindent tönkretett.. nincs ez másképp a karácsonnyal se. Elmaradtak a karácsonyi vásárok, az adventi kirándulások, a krampuszfutások, melyek idegenvezetőként az életem részét képezték már évek óta. De magánemberként is mindig elmentem valahova, mert imádom a karácsonyi hangulatot.
A tavalyi karácsonyt Tenerifén töltöttem, meleg éghajlaton, a számomra megszokott karácsonyi hangulat nélkül... és vártam hogy az idei más lesz. Nagyon szerettünk volna elmenni valahova pár napra a párommal karácsony előtt... Az eredeti terv persze Ausztria vagy Zakopane lett volna, de mivel a külföld nem jöhetett számításba, kénytelenek voltunk beérni a Tátrával 😃 Legalább egy kis havat akartam látni, ha már más hangulat nincs... A szállást már egy hónappal ezelőtt lefoglaltuk, de az utolsó pillanatig nem tudtuk hogy mehetünk e, sőt a végén kijárási tilalmat rendeltek el december 19-étől. A rekreáció, síelés, sportolás, természetjárás ugyan megengedett, és lehet emiatt utazni is az országon belül (72 óránál nem régebbi negatív teszttel), de nagyon gondolkoztunk hogy elmenjünk e... mert nem tudtuk mit fogunk ott csinálni, mi fog működni... Végül úgy döntöttünk hogy elmegyünk, és milyen jól tettük! 😊
Egyikünk se nagyon ismeri a Tátrát, így először fogalmunk se volt hova menjünk, mit nézzünk meg. Szállást próbáltunk valahol közelebb keresni a Tátrához, Ótátrafüred környékén, de elég későn kezdtük a keresést, így nem nagyon volt ott már semmi, vagy semmi olyan ami tetszett volna. Mindenképpen olyat akartunk választani, ami az utolsó pillanatig lemondható, és nagy dilemma volt hogy hotel legyen e reggelivel vagy inkább apartman konyhával. Az utóbbi felé húztunk, mondván hogy ha teljesen bezárják az éttermeket tudjunk főzni. Volt egy-két szállás a bookingon, de egyik se tetszett igazán, végül az Airbnb-n választottam egy
apartmant Alsóerdőfalván (Nová Lesná). A fotók alapján első látásra beleszerettem, és hiába nézegettem még másokat is utána, egyik se volt olyan mint ez. Egy 2 szobás apartman volt, külön hálószobával és ebédlő-konyhával. Ez utóbbi tágas volt, és elég nagy volt a konyha is. A bútor és az edények ugyan kicsit régebbiek és sokat használtak voltak, a lakás többi része új volt, a hálószoba, és a fürdőszoba is, itt ráadásul talajfűtés is volt. Erkély is tartozik a lakáshoz, ezt mi most nem használtuk. Volt tévé, internet és még karácsonyi díszítést is kaptunk. Fertőtlenítőszerek is voltak, bár az apartman tisztasága nem volt 100 százalékos. A házigazdák Robert és a felesége igazán kedvesek voltak, mindenféle információt a rendelkezésünkre bocsátottak, gyorsan válaszoltak az üzeneteimre, és a megadott 15 óra helyett 12-kor is érkezhettünk, és az utolsó nap is bármeddig maradhattunk. Az apartman Nová Lesná végén helyezkedik el, egy új apartmanházban, szép a környék is. Közvetlenül mellette van egy kis koliba (tradicionális étterem), a házigazdák ajánlották, de nekünk nem igazán ízlett az étel amit ott rendeltünk. Nová Lesná egyébként úgy tűnik az egyik legkedveltebb üdülőtelepülés, mert rengeteg szállást találtam itt az interneten keresgélve. Kicsit féltünk hogy messze lesz, de Ótátrafüred például 5 kilométerre, Poprád pedig 10 kilométerre van innen. Magában a faluban sajnos nem voltunk, így nem tudok véleményt alkotni róla.
Csütörtökön elmentünk antigénes gyorstesztet csináltatni még itthon, hogy legalább vasárnapig érvényes legyen. Pénteken reggel 8 körül indultunk el, és pontban 12-kor oda is értünk a szállásra, tehát megállóval együtt négy órát tartott az út. Egy kis hóval csak Donovalyn találkoztunk útközben, sehol máshol. A Tátra környékén köd volt, úgyhogy egyáltalán nem látszottak a Tátra csúcsai. Az első napra nem sok mindent terveztünk, igazából csak este akartam megnézni Poprádon a karácsonyi világítást, mert péntek volt az utolsó nap a kijárási tilalom előtt, amikor ezt még megtehettük. Érkezés után kipakoltunk, megpihentünk, vettünk ebédet a szomszédos kolibában, és kb. 1 óránk maradt sötétedésig, így gondoltunk megnézzük Tátralomnicot hogy működnek e a felvonók.
Tátralomnicon olyan köd volt hogy alig láttunk valamit. De végre láttunk havat is, ugyanis a sípálya a faluban kezdődik a felvonónál. Páran síeltek is, meg gyerekek szánkóztak. Kiderítettük hogy az összes felvonó jár, még a Lomnici-csúcsra is, ott viszont ki kell fizetni az egész kabint, mert nem ülhetnek bele együtt idegenek, így az ára kb. 200 euro lett! A terveink között szerepelt a Lomnici-csúcs is ha összejön, de ennyi pénzt nem voltunk hajlandók kifizetni érte 😂. Vettünk egy kávét a jégbárban és megittuk az épület előtt. Utána elmentünk haza átöltözni, és elindultunk Poprádra. Útközben még picit körbenéztünk Ótátrafüreden, mert ott már eltűnt a köd, és gyönyörűen látszódott alattunk a hőmérsékleti inverzió, és fölötte az Alacsony-Tátra csúcsai. Sosem láttam még ilyet eddig élőben, gyönyörű volt!
POPRÁDPoprád járási székhely az Eperjesi kerületben. Az 51 000 lakosú város a Magas-Tátra kapujának számít. Nevét a rajta keresztülfolyó Poprád folyóról kapta. Állítólag Poprádon van Szlovákiában a legszebb karácsonyi díszítés, de legalábbis a legtöbb karácsonyi világítás. Így mindneképpen meg akartam nézni. Először bevásároltunk az egyik nagyobb Kaufland szupermarketben, aztán mentünk a központba. Régebben jártam már Poprádon, jó sok évvel ezelőtt ugyan, de emlékeztem hogy a Szent Egyed tér a város központja. Beírtuk ezt a gps-be, és egy utcával arrébb sikerült is leparkolnunk (fizetős parkoló, de este 7 után már ingyenes volt). Tényleg rengeteg fényvilágítás van az egész városban, szinte minden körforgalomban van valami dísz a központ felé. Ezeknél sajnos nem álltunk meg, így nem tudtam őket lefotózni, csak a főteret és környékét. Voltak színesebb díszítések is, de a többség izlésesen kétszínű volt csak - arany és kék.
Volt egyébként elég sok karácsonyi bódé is ahol puncsot és forralt bort árultak, de ételes szinte egy se volt. Emberekből is volt elég sok az utcákon, de azért nem nagy tömeg. Sétáltunk egyet aztán hazamentünk, mert eléggé fáradtak voltunk.
2. NAP - POPRÁDI-TÓ (Popradské pleso)Három dolog volt tervbe véve - séta a Poprádi tóhoz, felvonózás a Kőpataki-tóhoz, és siklózás a Tarajkára illetve séta innen a Rainer kunyhóhoz. Szombatra a leghosszabb programot választottam - a túrát a Poprádi tóhoz. Nálunk ismét köd volt reggel, de a Csorba-tónál már sütött a nap (megnéztem előtte webkamerán). Egyetlenegy rendőrrel találkoztunk útközben, a falunk határában, de a másik oldalon állítgattak autókat, így nem derült ki mit ellenőriztek. A Csorba-tónál a kijárási tilalom ellenére minden normálisan működött, voltak ételes-italos, szuveníres bódék, kávézók, kajáldák, ráadásul nem csak elvitelre, hanem volt kávézó ahol a teraszon is lehetett álldogállni. A parkoló tele volt autókkal, a legtöbben síelni mentek, a síbusz is járt, de elég sok túrázóval is találkoztunk. A parkolásért kb. 6 eurót fizettünk egész napra.
A Poprádi-tavat már régen kinéztem, hogy oda egy viszonylag egyszerű sétával el lehet jutni, akár télen is. Mint már korábban említettem, nem sokszor jártam a Tátrában, a Csorba-tónál viszont már voltam többször is. Két helyről lehet eljutni a Poprádi-tóhoz - az egyik a tátrai villamos megállója még jóval a Csorba-tó előtt, a másik pedig a Csorba-tótól. Az első egy aszfaltút, ez a legkönnyebb és legrövidebb változat, kb. 1 óra alatt elérhető a tó. Mi erről nem tudtunk, vagyis azt hallottam hogy vezet oda ösvény és aszfalt út is, de azt hittem mindkettő a Csorba-tótól. A Csorba-tónál végig kell menni a főúton a parkolók mellett, az út feletti hidak után jobbra kezdődik az ösvény (ki van táblázva egyébként, nem lehet eltéveszteni). Az útvonal első része enyhe emelkedő kilátással a Csorba-tóra és a síugró sáncokra. Végig kövek között kell lépkedni, de teljesen egyszerű terep. Legalábbis nyáron... most kicsit nehezítette a dolgunkat hogy helyenként voltak jeges és havas szakaszok, bár most az egész jelentéktelen volt, így hogy valóban kevés hó volt még a Tátrában. A kilátós emelkedő után egy ideig az erdőben megyünk, itt voltak szép havas részek is.
Egy Trigan nevű pontnál az út ketté ágazik, és innen kétféle útvonalon mehetünk tovább a Poprádi-tóhoz (mi erről se tudtunk). A felső út (piros jelzés) a kicsit hosszabb, nehezebb de szebb is, kilátásokkal a Tátra csúcsaira, de az Alacsony-Tátrára is. Télen ez az út lavinaveszélyes, még jó hogy nem volt igazi tél 😂, mert mindenki erre ment így hát mi is... A másik út lefelé megy (zöld jelzés) és könnyebb és rövidebb. A piros azért volt nehezebb mert voltak kicsit szűk mászós szakaszok, amik nyáron teljesen rendben lennének, de jegesen azért nem volt a legjobb... főleg közönséges túracipőben és hócsizmában... Kicsit kezdtem is pánikolni hogy vajon mi vár ránk, és biztos a nehezebb útvonalat választottuk... De végülis rendben volt... csak nagyon sokáig tartott mire odaértünk a tóhoz. Nagyjából 2 óra kellett, igaz fotózással együtt (a turistaleírások szerint 1 óra elég rá). Tényleg voltak szép kilátások a Tátra csúcsaira, és a mögöttünk elterülő inverzió is látszódott időnként. Az volt csak furcsa hogy a táj olyan volt mint októberben, még a magas hegyeken is alig volt hó 😒. A végefelé ismét voltak havas utacskák, ez nagyon szép volt. Közvetlenül a tó előtt át kell menni egy kis hídon a Poprád folyó felett, utána még egy rövid séta az erdőben és megérkezünk.
A Poprádi-tó, az ötödik legnagyobb tátrai tó, a Menguszfalvi-völgyben található 1494 m tengerszint feletti magasságban. Területe 6,88 ha, mélysége 17 m. Nevét nem Poprádról kapta, hanem a Poprád folyóról, melynek egyik ága, a Krupa patak a tóból ered. Érdekessége hogy a tó általában novembertől májusig be van fagyva. Az első menedékházat 1879-ben építették a tó partján, és építtetőjéről, a Magyarországi Kárpát Egyesület egyik alelnökéről, Majláth Béláról nevezték el. Ma 2 épületet találunk itt - a 2011-ben felújított Majláth-menedékházat, és az 1958-ból származó Poprád-tavi hegyi szállót. Mindkettő biztosít szállást is. Jelenleg a Majláth-menedékház étterme nyitva tart, ablakon keresztül lehet rendelni elvitelre, a terasz asztalai nem használhatók. A hegyi szálló úgy tűnt hogy nem kínál ételt elvitelre, de nem vagyok benne biztos. Mosdó mindkettőben van, de mindenképpen a Majláth-menedékház fizetős mosdóját ajánlom használni, az sokkal tisztább (kb. 30 cent).
Nem messze a Poprádi-tótól található egy Szimbolikus temető egy kis kápolnával, festett fakeresztekkel és emléktáblákkal (1934-ben létesült). Nekünk ez sajnos nem fért bele az időnkbe. Épp csak mosdóra volt időnk, illetve meg-megálltunk inni egy kis saját teát, meg persze készítettünk pár fotót, de indulnunk kellett máris vissza, hogy sötétedésig leérjünk. Elmúlt 2 óra mire elindultunk. Szerencsére megtaláltuk a zöld jelzést, ezen nagyjából 1,5 óra alatt értünk le. Az elején többségében lefelé haladtunk, egy szakaszon a Krupa patak mellett, majd a vége felé volt egy jelentős emelkedő is. Viszont ez tényleg könnyebb út volt, de kilátások nélküli. Voltak azonban szép havas szakaszok. Szerencsénkre épp naplementekort értünk a síugró sáncokhoz, csodás volt a kilátás a lemenő nap által megvilágított felhőtengerre. Pontosan 4 óra körül értünk le a Csorba-tóhoz (ekkor sötétedett). Az eredeti terv között szerepelt ennek a megtekintése is, de sajnos ez most kimaradt. Ettünk egy hot dogot a büfében, mert egész nap nem volt időnk enni 😁. Innen aztán már elindultunk haza, de olyan köd volt egész úton hogy egy méterre nem lehetett látni.
