Most van egy csomó szabadidőm, így olyanokról is tudok írni, amik korábban kimaradtak 😊 Így jutott eszembe Prága is... Prágában eddig négyszer jártam, először 2012 tavaszán. Pedig a nagybácsimék ott élnek, és hívtak is már többször de valahogy nem jött össze korábban... Akkoriban az itt élő latin-amerikai közösség aktív tagja voltam, rajta keresztül ismertem meg Bécsben egy cseh lányt, Luckát. Rögtön az elejétől jóban lettünk, és hívott látogassam meg őt Prágában.
Márciusban mentem először egy hétvégére, akkor még elég hideg volt, és csak az alapvető nevezetességeket néztük meg. Augusztusban ezért visszatértem még egyszer 4 napra, amikor kényelmesen végig tudtuk nézni az összes látnivalót. Harmadszor 2013 tavaszán voltam, szintén a latin-amerikai barátaimmal, ez csak egy rövid látogatás volt egy party miatt, emlékszem akkor nagyon hideg is volt, még havazni is kezdett, pedig akkor jött a husvét. Negyedszer pedig 2013 nyarán voltam, idegenvezetőként magyar turistákkal.
Megpróbálom most bemutatni nektek Prágát és mindent amit érdemes megnézni a városban.
A "száztornyú város", "arany Prága", "mágikus Prága, és egyéb hasonló jelzőkkel illették Prágát az évszázadok folyamán. Csehország fővárosa az ország szívében, a Moldva folyó két oldalán terül el. Lakosainak száma 1,3 millió. Prága kétségtelenül Európa egyik legszebb városa rengeteg látnivalóval, történelmi városmagja 1992-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára is.
ÓVÁROSI TÉRKezdjük a városnézést Prága legismertebb terén, melynek helyén régen piactér volt. Domináns eleme a kéttornyú gótikus TÝN-TEMPLOM, hivatalos nevén Týn előtti Szűz Mária templom, melyet a 14. században kezdtek el építeni. Itt alussza örök álmát Tycho de Brahe dán csillagász.
A tér közepén áll HUSZ JÁNOS SZOBRA. A nemzeti hősnek számító cseh reformátort a konstanzi zsinat ítélte mágjahalálra eretnekség miatt. Szobrát halálának 500. évfordulóján készítette Ladislav Šaloun prágai szobrász.
A Týn templomon kívül egy másik templomot is találunk a téren, ez pedig a barokk stílusú SZENT MIKLÓS TEMPLOM. Eredetileg a benedek rendiek kolostori temploma volt, majd plébániatemplom, később pedig katonai templomnak és koncertteremnek is használták. Az épület a híres Kilian Ignaz Dientzenhofer építész nevéhez fűzödik. Látogatása ingyenes.
69,5 m magas tornyával kiemelkedik az ÓVÁROSI VÁROSHÁZA is, melynek leghíresebb eleme a csillagászati óra, az ORLOJ. Ezt a 15. században készítette Hanuš óramester, akit a monda szerint a tanácsurak megvakíttattak, hogy ne készíthessen több ilyen csodaszerkezetet. Két lapból áll, a felső óra, 3 különböző időt mutat, az alsó pedig egy naptár a 12 állatövi jeggyel. Nem is annyira az időt akarták vele kifejezni, hanem inkább a Nap és a Hold pályáját akarták ábrázolni, illetve a csillagjegyeknek is nagy jelentőséget tulajdonítottak. A két számlap körül allegórikus szobrokat láthatunk, a tetején pedig minden teljes órában megjelenik a 12 apostol figurája. Mondanom se kell, mindig nagy tömeg gyűlik össze itt ilyenkor, ez ugyanis a város egyik legnagyobb attrakciója.
A teret több középkori ház veszi körül, mindegyiknek megvan a maga története, és innen indulnak a városnéző fiákerek is. Az Óváros tér Prága szíve, környéke a mai napig tele van szűk kanyargós utcácskákkal.
Teszünk egy kis kitérőt az Óvárosi tértől, hogy megnézzünk még néhány ikonikus épületet az Óvárosban. A RENDI SZÍNHÁZ színház neoklasszicista épülete leginkább Mozart nevéhez kötődik. 1787-ben itt kísérte zongorán a Don Giovanni ősbemutatóját és személyesen dirigálta a Figaro házassága című darabját. Ezenkívül Miloš Forman is itt forgatta az Amadeus című film néhány jelenetét, de itt csendült fel először a cseh himnusz is 1834-ben.
KAROLINUM
Közép-Európa legrégibb egyetemét, a Károly-Egyetemet IV. Károly német-római császár alapította 1348-ban. Az egyetem kiemelkedő szerepet játszott a 16. és a 17. század egyházi reformmozgalmaiban. Az egykori épületből mára már csak egy kápolna, egy árkádsor, néhány fal, és egy gyönyörűen díszített erkélyablak maradt meg. A Karolínum épületét ma reprezentációs célokra használják, valamint itt székel az egyetem rektora is.
A másik amit megnézünk, az a Náměstí Republiky tér, itt található a Lőportorony és Prága reprezentációs háza. A LŐPORTORONY az Óváros 13 kapujának az egyike, a 16. században kezde építtetni II. Ulászló király. A város koronázási ajándéknak szánta a gótikus épületet, mely a Károly-híd óvárosi hídtornyára emlékeztet. Nem védelmi célokat szolgált, inkább a valaha itt álló királyi palota fényét dicsőítette. A kapu és a torony a 17. században kapta mai nevét, amikor lőport kezdtek benne tárolni.
A mellette lévő REPREZENTÁCIÓS HÁZ Prága legszebb szecessziós műemléke, az egykori királyi palota udvarának helyén emelkedik. A mai kulturális központ a 20. század elején született meg. Az üvegkupola alatt kapott helyet Prága legismertebb koncertterme, a Smetana-terem. A belső tereket olyan neves 20. századi művészek díszítették, mint Alfons Mucha. Az épületben számos kisebb terem, tanácskozó- és irodahelyiség, valamint kávéházak és vendéglők találhatók. Itt kiáltották ki 1918. október 28-án a Csehszlovák Köztársaságot. Ha már itt járunk, kukkantsunk be a téren lévő PALLADIUM bevásárlóközpontba is, mely egy nagyon szép történelmi épületben kapott helyet 2007-ben.
Az Óvárosi tértől a Károly-híd felé vesszük az irányt. A kettő között találjuk a hatalmas barokk épületkomplexumot, a KLEMENTINUMOT a SZENT SZALVATOR TEMPLOMMAL. Eredetileg a jezsuiták kollégiuma volt, melyet a 17. században, a városba érkezésükkor építettek. Az épület később a Károly-egyetemhez tartozott, ma a Cseh Nemzeti Könyvtár működik benne.
KÁROLY-HÍDA Prága egyik szimbólumának számító Károly-híd az Óvárost köti össze a Kisoldallal. 520 m hosszú, 10 m széles, 16 boltív alkotja, és 30 szobor található rajta (az eredeti szobrok másolatai). A hidat 1357-ben kezdte építeni Peter Parler IV. Károly parancsára. Egészen 1741-ig ez volt az egyetlen híd a Moldván. Eredetileg csak egy egyszerű kereszt volt a hídon, a szobrokat csak a 17. században készítették, a római Sant´ Angelo híd mintájára. A legismertebb Nepomuki Szent János szobra, a mártírt ugyanis miután agyonkínozták, innen a Károly-hídról hajították a Moldvába. A szentet ábrázoló dombormű feltűnően csillog, érintése ugyanis állítólag szerencsét hoz.
Nagyon szépek a hidat két oldalról határoló hídtornyok is, mindkettőből szép kilátás nyílik a városra.
KISOLDALKisoldalnak a vár alatti részt nevezzük, mely a Károly-hídnál kezdődik. A 13. században kezdett kialakulni. Központja a KISOLDALI TÉR, itt találjuk a gyönyörű barokk SZENT MIKLÓS TEMPLOMOT, a kisoldali városházát, az 1713-as pestisjárvány emlékére állított Szentháromság oszlopot és több neves palotát is.
KAMPA A Kisoldalhoz tartozik egyik kedvenc prágai nevezetességem, a Kampa sziget is. Az 5,2 hektáros mesterséges szigetet az Ördögárok-csatorna (Čertovka) választja el a Kisoldaltól. Évszázadokon keresztül malmok működtek itt, a Nagyperjel malmának kerekét rekonstruálták és ma is látható. Rendkívül romantikus itt sétálni, vagy akár hajókázni a csatornán a "szendvicsszerű"csónakokon. A sziget északi része be van építve, itt található a Nagyperjel tér a máltai lovagrend nagyperjelének palotájával. A déli rész pedig egy nagy park, ahol kiemelkedik a KAMPA MÚZEUM. A Moldva felől este világító sárga pingvinek szegélyezik, a parkjában pedig óriás csecsemők másznak.
Érdemes felkeresni a szerelmesek hídját a ráakasztott lakatokkal, és a nem messzi LENNON FALAT is. A Nagyperjel palotájának a falára 1980-ban, az énekes halála után kezdték felfesteni az arcképét, dalainak szövegét, és hamarosan nem csak az énekes emlékfala lett, de a béke szimbóluma is. Így fejezték ki a véleményüket a kommunizmus ellen tiltakozók. Pont ezért a falat többször kifehérítették, de újra és újra viszakerültek rá az írások és rajzok.
KAFKA MÚZEUMA Kisoldalon találjuk Franz Kafka múzeumát is, melyet a Moldva parti Herget téglagyárban rendeztek be. A zsidó származású író Prágában született. A múzeum a 20. század kiemelkedő alakjának életét és munkásságát mutatja be. Híressé vált a múzeum udvarán található pisilő férfiak szobra is, David Černý alkotása. Van még egy érdekesség a közelben, ez pedig a világ egyik legszűkebb utcája. A 10 m hosszú 22 lépcsős utcácska mindössze 50-70 cm széles, ezért jelzőlámpát szereltek mindkét végébe, mert egyszerre csak egy ember fér el rajta.
GYŐZEDELMES BOLDOGASSZONY TEMPLOMA karmeliták templomát nem maga az épület miatt érdemes felkeresni, hanem az itt található 47 cm magas csodatévő szobrocska, a PRÁGAI KIS JÉZUS miatt. Bár talán nem tartozik Prága legismertebb nevezetességei közé, a szobrocska elég híres. A világ minden tájáról jönnek ugyanis ide zarándokok, akik a Kis Jézus segítségét és védelmét kérik. A katolikus egyház egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő ereklyéjét Lobkovic Polyxena hercegnő hozta 1628-ban Spanyolországból, majd a csodatevő viaszbábut a karmelitáknak ajándékozta. A kis Jézus gazdag ruhatárral is rendelkezik, minden jeles alkalomkor más ruhába öltöztetik őt a karmelita nővérek.
NERUDOVA UTCA
Prága egyik leghíresebb és legszebb utcáját a 19. századi cseh íróról és ujságíróról, Jan Nerudáról nevezték el, aki a 47-es számú Két Nap-házban lakott, és akinek a történetei gyakran játszódtak Prágában. A várba vezető utcát a cégérek utcájának is nevezik, 1770-ig ugyanis nem használtak házszámokat, a házakat az emblémákról és cégérekről különböztették meg. Legtöbbjük pont a Neruda utcában maradt fent, mint például a már említett Két Nap-ház, a Vörös Sas-ház, a Három Hegedű-ház, az Aranypatkó-ház, a Zöld Homár-ház vagy a Fehér Hattyú-ház. Sokban közülük manapság söröző működik.
