PRÁGA 2.rész

A PRÁGAI VÁR / HRADZSIN

Prága története akkor kezdődött, amikor Bořivoj fejedelem a 9. században felépítette a várat. A Moldva fölötti erőd hamarosan a Přemysl-család birodalmának a központja lett. Egy palota, három templom és egy kolostor épült itt. A sok viszontagság ellenére a mai napig megmardtak a különböző történelmi korokból származó és stílusú templomok, kápolnák, világi épületek és tornyok. Ezenkívül a köztársasági elnök székhelyeként is szolgál. A prágai vár Európa legnagyobb várkomplexuma - 570 m hosszú és 130 m széles.

A főbejárat a Hradzsin-tér felől van, ez mellett állnak az őrbódék, itt látható az őrségváltás minden egész órában. A vár 3 udvara közül az első tulajdonképpen csak egy előudvar, ahonnan a Mátyás-kapun keresztül jutunk a második udvarra, mely valójában az Új királyi palotának a belső udvara. Itt egy díszkutat és a Szent Kereszt kápolnát találjuk, ami ma a székesegyház kincstárának ad otthont. A harmadik udvarban található a székesegyház, valamint egy obeliszk, és a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobra.

A SZENT VITUS SZÉKESEGYHÁZ a gótika remekműve, a prágai érsekség főtemploma, talán a legszebb gótikus katedrális amit valaha láttam. Teljesen lenyűgözött a belső tere. A székesegyházat Luxemburg János cseh király parancsára Arrasi Mátyás francia építészmester kezdte el építeni 1344-ben, majd halála utána a sváb Peter Parler folytatta a munkát. A katedrális a cseh királyok nyughelye, de itt találhatók a cseh koronázási ékszerek is. Legjelentősebb része az aranyozott és féldrágakő díszítésű Vencel kápolna Vencel király sírjával. Említésre méltó még az Aranykapu, a katedrális főbejárata a 19. századig, melynek bejárata felett velencei mesterek mozaikja látható, valamint a neves cseh művészek színes üvegablakai a templom belsejében.

A székesegyház mögött találjuk a Szent György teret a SZENT GYÖRGY BAZILIKÁVAL és kolostorral. Érdekes az épületen a stílusok keveredése, ugyanis az eredeti templom Prága második legrégibb román temploma, 915 és 921 között épült. Fehér ikertornyai messziről kitűnnek. A vörös homlokzat viszont barokk, ezt a 17. században építették hozzá. A bazilikában van eltemetve az első cseh vértanú, Szent Ludmilla, Bořivoj fejedelem özvegye. A mártírnőt pogány menye parancsára folytották meg ima közben. A kolostorban a Prágai Nemzeti Galéria gyűjteménye látható.

A harmadik udvarról nyílik a KIRÁLYI PALOTA, mely Prága legjelentősebb világi gótikus építménye. A 11. századtól itt uralkodtak a cseh fejedelmek. A Habsburgok idején állami hivatalok, kancelláriák, bíróságok és a régi cseh diéta (parlament) kerültek az épületbe. Legszebb része a magas boltozatú gótikus ULÁSZLÓ-TEREM, ahol lovagi tornákat is tartottak. Megtekinthető még a diéta nagyterme vagy trónterem, az Ulászló-terembe vezető Lovagok lépcsője és a Mindenszentek kápolnája is.

A vár kétségkívül legelbűvölőbb része az ARANY UTCÁCSKA. A várfal belső oldalán kialakított színes házacskákat a várőrség tagjai számára építették a 16. század vége felé. Nevét a 17. században itt letelepedett aranyművesekről kapta, bár a legendák szerint II. Rudolf alkimistái próbáltak itt aranyat csinálni. A 19. századra az utca elzüllött, szegények és bűnözők tanyájává vált. Később a házakat visszaállították eredeti állapotukba, ma a többségükben különböző mesterségek házai vannak berendezve, a többiben pedig könyveket, üveget és emléktárgyakat árulnak. Az utca leghíresebb lakója Franz Kafka volt, aki 1916 és 1917 fordulóján néhány hétig nővérénél tartózkodott a 22-es számú házban.

Ezenkívül találunk még a vár területén néhány tornyot (Daliborka-torony, Mihulka-torony), palotát és múzeumot (Rosenberg palota, Lobkowitz palota, Játékmúzeum). Az egész komplexumot kertek veszik körül, ezekben én sajnos nem voltam, csak a BELVEDERE-nél. Az itáliai reneszánsz remekművét I. Ferdinánd építtette szeretett feleségének Annának nyári rezidenciaként.

A vár területe, az egyes udvarok és kertek ingyenesen látogathatóak, ugyanúgy a Szent Vitus székesegyház egy része is. A többi részbe - a Szent György bazilikába, a Királyi palotába, az Arany utcácskába, a múzeumokba, tornyokba belépőt kell fizetni, többféle túrából lehet választani. A fotózáshoz külön jegyet kell venni, de így se mindenhol lehet fotózni. Ami rossz, az az hogy nincs külön jegy az Arany utcácskába. Ha valaki csak azt szeretné megnézni (márpedig a prágai várba látogatónak szinte kötelező!), akkor meg kell vennie az egész vártúrára a belépőt.

Amikor először ott voltam márciusban, még nem volt szezon, és a barátnőmmel, illetve a nagynénimékkel voltam, és "csehszlovákul" beszélgettünk, ezért beengedtek ingyen (gondolom mint helyi lakosokat). Nyáron ez már nem fordult elő. Amikor negyedszer voltam, turistákkal, akkor néztük meg az egész várat belülről is. Érdekes, de igazából, az Arany utcácskát leszámítva, bőven elég a nem fizetős részeket megnézni.

HRADZSIN-TÉR

Két épületet érdemes kiemelni a vár előtti téren. Az egyik az ÉRSEKI PALOTA, melyet 1562-ben vásárolt I. Ferdinánd a huszita háborúk utáni első prágai érseknek. Az érsekek a mai napig ebben a palotában laknak. A másik a kettős reneszánsz SCHWARZENBERG PALOTA. A palota falait érdekes szögletes gyémánt mintájú sgrafitto borítja. 1945 óta a Hadtörténeti múzeum kiállításai láthatók benne. A téren találunk még egy Szűz Mária oszlopot, melyet hálából építettek, amiért a pestisjárvány elkerülte ezt a részt, és Csehszlovákia első köztársasági elnökének, Masaryknak a szobrát is.

Mint minden magaslati helyről, a várból és a Hradzsin-térről is csodás a kilátás Prágára.

LORETO

Csehország egyik legjelentősebb kegyhelyét, a barokk Loretot (vagy Loretát) 1626-ban alapította Kateřina Lobkowicz, azóta zarándokhely. Alapját az a legenda képezi, miszerint az angyalok 1278-ban elszállították Szűz Mária názáreti házát az olaszországi Loreto-ba. Az ellenreformáció idején arra használták ezt a kultuszt hogy újra megerősítsék a katolikus hitet, ezért országszerte egy csomó Loreto kegyhelyet alapítottak. A prágai Loreto a Szent Ház másolatából, az Úr születésének templomából és a 17. századi kerengőből áll. Jellegzetes tornyában 30 harang található, híres a harangjátéka. Az épületben liturgikus tárgyak vannak kiállítva, a múzeum legértékesebb darabja a több mint 6000 drágakővel kirakott szentségtartó.

STRAHOVI-KOLOSTOR

A Strahovi-kolostort II. Ulászló cseh fejedelem alapította 1140-ben a premontrei rend számára. A kolostor méretében és jelentőségében magával a prágai várral versengett. Az épületet többször átépítették, legutoljára barokk stílusban. A kolostor részei a Szűz Mária-templom, az apátsági épület és a barokk könyvtár. A könyvtár az egyik legjelentősebb egész Csehországban. 200 000 könyvet, 3000 kéziratot és 1500 ősnyomtatványt találunk itt. Nemcsak a kötetek, hanem a könyvtár hatalmas termei is lenyűgözőek, mennyezetüket barokk freskók díszítik. Az épületben ma is a premontrei szerzetesek laknak, de látogatható a kolostor és a könyvtár is, ez utóbbi nagyon szép, bár én sajnos nem voltam benne.