ELLMAU

ELLMAU - GOING AM WILDEN K AISER 2025 .08.28. Hegyi doktor rajongók figyelem! Ez a poszt most leginkább erről a témáról fog szólni... 😊Anyukámmal nagy Hegyi doktor rajongók vagyunk, a sorozat eddigi összes részét megnéztük. A filmet is szeretjük, de leginkább a tájak miatt néztük meg akár többször is, imádjuk a hegyeket! Gondolkoztam rajta hogy szívesen meglátogatnám a forgatási helyszíneket, akár önálló kirándulásként is.

SEVILLA 2.rész

3. NAP 

Reggel elindultam a központba, a mai uticélom a Guadalquivir folyó és a Triana negyed volt a folyó túloldalán. Megreggeliztem a Plaza de la Magdalena-n, majd onnan elgyalogoltam a Triana hídig.

Sevillát a Guadalquivir folyó szeli át, mely Spanyolország második leghosszabb folyója (657 km). Az eredeti folyómeder azonban a városközponttól messzebb található, ami itt folyik az egy kisebb mellékág, ami tulajdonképpen már nem is folyik mert mindkét oldalon elzárták, így védekezve az áradások ellen.



PUENTE DE TRIANA
Sevilla legismertebb hídja. Eredeti nevén II. Erzsébet híd (Puente de Isabel II). 1852-ben építették, Sevilla első állandó hídjaként egy régi pontonhíd helyén II. Isabel uralkodása idején.



BARRIO DE TRIANA
A Triana negyed a Guadalquivir folyó két ága között terül el, majdnem teljesen egy szigetet alkot. Ez volt Sevilla régi cigány negyede, fazekasművészetéről és a kerámia és csempekészítéséről ismert, de itt született a flamenco is. Nevét a római Trajanus császárról kapta, aki a nem messzi Itálica városkában született, és a legenda szerint ő alapította Triánát.

Megnéztem a trianai piacot a Triana híd túloldalán, a San Jorge várat is meg akartam nézni mellette, de úgy tűnt hogy zárva van, vagy csak nem találtam meg a bejáratot 😃. Aztán megnéztem pár templomot, a leghíresebb az Iglesia Santa Ana, végigsétáltam a Pureza és a Betis utcákon, ezek a legtipikusabb trianai utcák, a Betis a folyóparton vezet, szép onnan a kilátás a másik oldalra.



































Folytattam a sétát a folyó másik oldalára a Puente San Telmo hídon keresztül. Következő állomásom a Torre de Oro torony volt, utána pedig megnéztem a bikaviadal arénát.

TORRE DE ORO
Az Aranytorony a 13. században épült még az arab uralom idején a városi erődrendszer részeként, a kikötő védelmét szolgálta. Nevének eredetére több változat is létezik... az egyik hogy aranyszerűen csillogott a torony csempedíszítése a napfényben, a másik pedig hogy Amerika felfedezése után itt tárolták az onnan hozzott kincseket. A torony két szintjén ma tengerészeti kiállítás látható, a belépő 3 euro, de hétfőnként ingyenes. A tetején kilátó van, de nem sok látszik onnan mert üveggel van körülvéve a fal, és nem lehet közel menni a résekhez.




PLAZA DE TOROS DE LA REAL MAESTRANZA
A sevillai bikaviadal aréna az egyik legrégibb és leghíresebb aréna Spanyolországban. Több mint 100 éven keresztül épült, ezért alakja érdekes módon nem teljesen kör alakú hanem kicsit ovális. Az arénát a Real Maestranza de Caballería egyesület működteti. A bikaviadalok szezonja itt is kb áprilistól októberig tart (épp az utolsóra készülődtek). A belépő az arénába 8 euro, de csak idegenvezetővel látogatható (spanyol és angol nyelven.) Megnézhetjük magát az arénát és egy múzeumot ahol megismerkedhetünk a sevillai bikaviadalok történetével. Az a rész ahol a lovak és a bikák vannak, biztonsági okok miatt nem látogatható. Nagyon szép maga az épület.




Utána találkoztam egy régi internetes ismerősömmel, Manoloval, akit még a Panoramio fotós oldalról ismertem. Mindig kérdezte mikor megyek Sevillába... hát most összejött. Megittunk egy kávét, mert többre nem ért rá, de megígérte hogy másnap hamarabb végez és megmutat néhány dolgot Sevillából. Utána még sétáltam egyet a környéken, megnéztem kívülről a Hospital de la Caridad kórházat, a Puerta de Jerez teret, innen pedig már elindultam hazafelé. Útközben még megálltam a Plaza de España-n, hogy készítsek pár éjszakai fotót.

 


































4. NAP 

A napomat egy sétával kezdtem a központban... Készítettem még pár délelőtti fotót a katedrális körüli tereken, majd a Patio de Banderas udvaron keresztül a Santa Cruz negyedbe jutottam.

BARRIO DE SANTA CRUZ 
A Santa Cruz Sevilla régi zsidó negyede (juderia), itt található a legtöbb nevezetesség - a katedrális és a Giralda, a Real Alcázar, az Archivo de Indias, egyébként pedig a szűk kis utcák, a fehér házak és virágos udvarok jellemzik. Itt lakott Murillo spanyol festő is a 17. században.



CASA DE PILATOS 
Érdekes az elnevezése az egyik legszebb mudéjar stílusú sevillai palotának. Azért nevezik Pilátus házának, mert állítólag Pilátus jeruzsálemi házának a másolata. A palota a Medinaceli család tulajdonában van, de csak ritkán használják, ezért nyitva áll a látogatók számára. A belépőjegy elég drága - 10 euro csak az alsó szint, 12 euro az emelettel együtt, mely csak csoportvezetéssel látogatható, és a belső terekben nem lehet fényképezni. Aki szereti az arab építészetet, annak azonban érdemes meglátogatni az épületet, mert tényleg gyönyörű.




Folytattam a sétát a központban.. a katedrálistól a Puerta de Jerez térig, itt található a neo-mudéjar XIII. Alfonz hotel, Sevilla egyik legszebb luxusszállodája, melyet az 1929-es iberoamerikai kiállítás látogatói számára építettek. Tovább sétáltam az egyetem épületéig, majd megnéztem a Maria Luisa parkot.




UNIVERSIDAD
A sevillai egyetem központja a régi királyi dohánygyár (Real Fábrica de Tabacos) neoreneszánsz épületében található, melyet a 18. században építettek. A dohánykészítés jelentette a város gazdagságának egyik legfontosabb forrását. Az épületnél csak a madridi El Escorial nagyobb egész Spanyolországban. A dohánygyárban nagyrészt nők dolgoztak, egyikőjük a Carmen című opera főhősnője volt.




PARQUE DE MARIA LUISA
A Mária Lujza park Sevilla legnagyobb és legismertebb zöld területe. Nagy része a mellette lévő San Telmo palotához tartozott, Maria Luisa infánsnő adományozta a városnak 1893-ban, róla kapta a nevét a park. Találunk itt tavakat, szökőkutakat, szobrokat és különböző építményeket. Kicsit mintha el lenne hanyagolva.. sok szökőkút például nem működött... többet vártam volna Sevilla leghíresebb parkjától.




Ezután jött értem Manolo, és megmutatott pár helyet a folyó túloldalán. Sevillában nem csak egy híres kiállítás volt, hanem kettő - 1929-ben az iberoamerikai kiállítás, 1992-ben pedig villágkiállítás. A 92-es expo témája a felfedezések kora volt, Amerika felfedezésének 500.-adik évfordulója alkalmából rendezték meg az Isla de la Cartuja területén a Guadalquivir folyó mentén. A kiállításon több mint 100 ország vett részt, köztük Magyarország is. A pavilonok egy részét ma tudományos és kutatási célokra használják, sok azonban elhanyagolt, romos állapotban van... kár értük 😟 Készítettem pár fotót, és megnéztük még a Cartuját, a régi karthauzi kolostort.




LA CARTUJA
A Cartuját, eredeti nevén Monasterio de Santa Maria de las Cuevas-t, a 15. században alapították a karthauzi szerzetesek. Az épületben lakott és dolgozott sevillai tartózkodása idején Kolumbusz Kristóf, sőt egy ideig itt is volt eltemetve. 1841-ben kerámiagyárat alapítottak a kolostor területén, tipikus tégla kéményei ma is láthatók az udvarán. Ma modern művészeti kiállítás található benne, de ha valakit ez nem érdekel, akkor is érdemes megnézni a régi kolostorépületeket és a templomot. A belépő 3 euro, ami érdekes hogy egészen este 9-ig nyitva van, és 19:00 és 21:00 között ingyenes a látogatás. Nekünk szerencsénk volt, mert mi éppen este voltunk ott... bár igaz már elég sötét volt.








KATTINTS IDE A 3. RÉSZÉRT...

További képek Sevilláról:
https://qq0u.app.link/e/svLPkLsw5T