BAMBERG
Bamberghez fűződik egy történetem is, vagyis ahhoz hogy miért is került fel már régen a bakancslistámra. Nagymamám családtagjai (meg nem mondom pontosan kicsoda) anno Bambergbe emigráltak. Kiskoromban többször hallottam erről anyukámtól, és volt otthon néhány régi képeslapunk is Bambergből. A családtagok leszármazottai már nem élnek ott, de Bamberg neve azóta ismert számomra. És a minap épp a képeslapokat válogattam, így került ismét szóba a téma. Ráadásul a business szállodába, ahol recepciósként dolgozok, sok vendég jár egy autógyártó cégtől, aminek a székhelye épp Bambergben van.
Mindemelett tudtam hogy Bamberg az egyik legszebb német város, mivel történelmi központja majdnem teljes épségben fennmaradt. Bamberg volt az egyik ok, amiért Nürnberget választottam uticélomnak. Úgy gondoltam hogy itt az ideje hogy megnézzem 😊
Reggel 9 körül indultam el. Több lehetőség is volt, hogy lehet eljutni Bambergbe Nürnbergből, de a legtöbb átszállással. Én az S-bahn-t (S1) választottam, ez egyenesen ment, 8:49-kor indult, a menetidő 1 óra volt. A bambergi állomás épülete elég csúnya, és nem nagy, bent 1-2 üzlet volt csak. Az állomásról elég sokat kellett gyalogolni, kb. 1,5 km a központig. Át kellett menni a Luitpoldbrücke hídon keresztül a folyón, majd a Schönleinsplatz téren és a Lange Strasse utcán keresztül közelítettem meg a központot. Itt már volt néhány régi épület is. Visszafelé aztán busszal jöttem, szerencsére megtaláltam honnan ment a busz (Bamberg ZOB), legalább nem kellett annyit gyalogolnom, főleg amikor már fáradt voltam.
Bamberg 75 000 lakosú járási székhely Bajorországban, Felső-Frankföldön. A Regnitz folyó partján fekszik, és állítólag 7 dombra épült, mint Róma, ezért a "frank Rómának" is nevezik. Bamberg az egyetlen német város, mely csaknem teljes épségben megúszta a bombázásokat a II. világháború alatt, történelmi városmagja így eredeti állapotban fennmaradt. Ezért is került fel az óvárosa 1993-ban az UNESCO Világörökségi listájára.
Bamberg neve a Babenberg hercegi család nevéből származik, akik a városban uralkodtak. Bamberget a 9. században alapították, amikor a Babenbergek egy várat építettek itt. A város a Bambergi Főegyházmegye központja, érseki széhely. Bambergnek magyar vonatkozása is van. Gertrúd, II. András király felesége (akit leginkább a Bánk bánból ismerhetünk) Andechs-Merániai Eckbert bambergi püspök nővére volt. A püspök, miután részt vett egy császár elleni merényletben, kénytelen volt elhagyni hazáját, és Magyarországra, II. Andráshoz menekült. András a Szepességben adományozott neki birtokot. Később pedig miután visszatért hazájába, ő nyújtott menedéket egy ideig unokahúgának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek. A 12. században Bamberg egy ideig a Német-római Birodalom székhelye volt, a 13. századtól pedig hercegpüspökök uralkodtak a városban. A középkorban hírhedt volt boszorkánypereiről is.
Sajnos rosszkor látogattam Bambergbe, mert éppen a Sandkerwa fesztiválra készülődtek. A Sandkerwa Bamberg legnagyobb, és Bajorország egyik legnagyobb népi fesztiválja. A Sandstrasse a fő utca neve, ahol zajlik a fesztivál, innen a "Sand", a "Kerwa" pedig a "Kirchweih" rövidítése, ami templomi mulatságot jelent. 1951-ben rendezték meg először, és eredetileg a Szent Erzsébet-kápolna (igen, a mi Árpád-házi Szent Erzsébetünk) felszentelésének az ünnepe volt. Olyasmi mint nálunk a templombúcsú. Minden év augusztusában kerül megrendezésre, és több napig tart. Ilyenkor a várost feldíszítik, tele van ételes és italos bódéval, mindenfélét áruló "búcsús" bódéval, de több programot is rendeznek a fesztivál keretén belül.. zene, játékok, versenyek és van tüzijáték is. Biztos érdekes lehet a fesztivál is, de először nem egy fesztivál idején szerettem volna meglátogatni Bamberget, és nagyon zavart hogy minden tele volt bódékkal, szalagokkal, ráadásul sok bódét még csak most állítottak fel.. szóval munkások, teherautók.. és tényleg mindenhol ott voltak.. alig tudtam valamit úgy lefényképezni, hogy ne zavarjanak be az állványok vagy bódék.
GRÜNER MARKT
Elsőként ebbe a hosszúkás térbe botlottam, amit "zöld piacnak" hívnak, ugyanis hétfőtől szombatig zöldség, gyümölcs és virágpiacot találunk itt. De nemcsak most, már a középorban is itt kereskedtek különféle áruval. A téren kiemelkedik a 17. századi barokk Neptun szökőkút (NEPTUNSBRUNNEN), mely Neptunusz római tengeristent ábrázolja. A helyiek GABELMANN-nak hívják a szökőkutat, melynek jelentése "villás ember", Neptunusz háromágú villájára utalva. A kút környéke a bambergi fiatalok kedvelt találkahelye. Itt találjuk még a szintén 17. századi jezsuita Szent Márton-templomot (MARTINSKIRCHE), mely az egyetem és a jezsuita kollégium temploma volt. A térről csak a templom egy kis része látható, nem is vettem észre hogy a másik oldalon milyen hatalmas komplexum található.
ALTES RATHAUS
Az óváros bejáratát tulajdonképpen a régi városháza kapuja alkotja. Ha valaki csak egyetlen képet is látott valaha Bambergről akkor az a városháza épülete volt, mely a város jelképének számít. A városháza a valamikori püspöki birtok és a szigeten elterülő független város határán található, és érdekes a története.. A püspök nem akart területet biztosítani a városáza építéséhez, ezt törvénybe is foglalta, mert tartott a polgárok növekvő hatalmától. A városban viszont már minden be volt építve, így a lakosok cölöpökre építették a városházát a Regnitz folyó közepén. Mindez a 14. században volt, az épület mai formája a 15. századi gótikus átépítésből származik. Ekkor építették a tornyot az alatta lévő átjáróval, és a favázas házikót, mely őrházként szolgált. A 17. században még barokk és rokokó elemekkel egészítették ki. A külső falak festményei 1755-ben készültek, és allegorikus jeleneteket ábrázolnak, illetve az illuzionista stílust képviselik. Belsejének kiemelkedő része a rokokó terem az emeleten, amit tanácskozásra használtak. A földszinten a Ludwig-gyűjteményt találjuk 1995 óta, mely Európa egyik legnagyobb porcelángyűjteménye.
A városházát 2 híd köti össze a szárazfölddel, a Felső-híd (OBERE BRÜCKE) és az Alsó-híd (UNTERE BRÜCKE). A Felső-híd a 15. századból származó kőhíd, a rajta lévő barokk szoborcsoport a keresztrefeszítést ábrázolja. Az Alsó-híd valamikor magánhíd volt, ezen Szent Kuniginda szobrát láthatjuk. A legszebb, legikonikusabb fotókat a városházáról a vele szemben lévő GEYERSWÖRTHSTEG-ről készíthetjük.
MÜHLENVIERTEL
A régi városházától délre találjuk a Regnitz folyó körül a malomnegyedet, ahol a mai napig több malmot találunk. Ilyenek például a Brudermühle vagy a Bischofsmühle. A komplexum 2 részből állt, az alsó és felső malmokból, melyeket a BISCHOFSMÜHLBRÜCKE híd választott el egymástól. A malmokat kisebb hidak kötötték össze, és az egész terület kerítéssel és kapukkal volt elzárva a lakosoktól. Az első malmok már a 11. századtól működtek, főleg gabonát őröltek itt, de voltak olajmalmok is, a 19. században pedig több funkciójuk volt, többek között energiát állítottak elő. A malmokat sokszor sújtották tüzek és árvizek, mai formájuk a 19. századból származik. Az 1980-as évektől kezdve felújították őket, ma többek között éttermeket, hotelokat találunk bennük.
BAMBERGER DOM
A négytornyú Bambergi dóm, hivatalos nevén a Szent Péter és Szent György-dóm a városháza mellett Bamberg második legismertebb nevezetessége. A monumentális székesegyházat II. Henrik császár építtette 1004 és 1012 között, majd a 13. században egy tűzvész után újjáépítették. A mai épület a későromán és koragótikus stílusok keveréke. 99 m hosszú, 28 m széles, 26 m magas, tornyai pedig 76 és 74 m magasak. Érseki székhely, 1923-ban basilica minor rangot kapott. A Bambergi dómhoz több érdekesség is kapcsolódik, és magyar vonatkozása is van, ráadásul nem is egy, hanem rögtön kettő. Nem Gertrúd az egyetlen magyar királyné, aki Bamberghez kapcsolódik. II. Henrik, a dóm alapítója Szent István feleségének, Gizella királynénak a bátyja volt.
Szent Henrik és felesége Luxemburgi Szent Kunigunda nemcsak a dóm, de a bambergi püspökség alapítói is voltak. Mivel gyermekük nem volt, Henrik a vagyonát kedvenc városának a székesegyházára fordította. Az egyetlen szentté avatott császári pár ma is az egyházmegye védőszentje, márványszarkofágjuk a dómban található. Nemcsak a császári pár síremléke méltó figyelemre a dómban, itt nyugszik ugyanis az egyetlen Alpoktól északra eltemetett pápa, II. Kelemen.
A székesegyház talán leghíresebb alkotása az ún. bambergi lovasszobor, mely egyfajta középkori sztárnak számít Bambergben. Ez az első ismert középkori lovasszobor, a legrégibb Németországban, valamint egyike azon kevés lovasszobroknak, amiket templom belsejében találunk. A szobor a 13. századból származik, de csak a 19. században vált ismertté. A szobor alkotója is ismeretlen, és az is hogy kit ábrázol, a legenda szerint viszont nem mást, mint a mi Szent István királyunkat ábrázolja. Ezt az elméletet elég sokan vallják, és sokkal valószínűbb mint bármelyik másik feltételezés.
A katedrálishoz csatlakozik az EGYHÁZMEGYEI MÚZEUM (Diözesanmuseum), melyben 1966-tól a püspökség kincseit csodálhatjuk meg.
A Dóm-téren a katedrális mellett 2 másik monumentális épületet is találunk. Egyik az Alte Hofhaltung, a másik peig a Neue Rezidenz, azaz a régi és az új püspöki palota. Ami viszont nem tetszett hogy a Dóm-teret kettévágja egy forgalmas autóút... a tér tele volt bámészkodó és fényképező turistákkal, akik közé állandóan behajtottak az autók.
ALTE HOFHALTUNG
Az Alte Hofhaltung, azaz a "régi udvar" vagy "udvartartás" épületegyüttese a püspökség lakó- és gazdasági épületeiből áll. A dómhegy volt az a hely, ahol valamikor a Babenberg vár állt, amiről a város is a nevét kapta. Ide építtette II. Henrik a palotáját, és az 1007-ben megalapított püspökség székhelye is itt volt. A palotát a 16. században lebontották, és helyére építették a mai reneszánsz épületet. A palota és a kápolna 11. századi maradványai a mai napig láthatók. Miután a püspökség átköltözött az új épületbe, a régi udvart kancelláriaként, könyvtárként és tanácsteremként használták, ma történelmi múzeum székel benne. A belső udvart késő gótikus favázas házak veszik körül, de említésre méltó a domborművekkel díszített bejárati kapu is. Az udvaron forgatták mellesleg a 2011-es "Három testőr" című film néhány jelentetét. Találunk itt egy fizetős mosdót is (ha jól emlékszem 60 centet kellett fizetni).
NEUE RESIDENZ
A Dómtér nagy részét az Új rezidencia monumentális épülete foglalja el, mely a dómmal és a régi udvarral szemben található. A Bamberg legszebb barokk épületének számító palota a bambergi hercegpüspökök gazdagságát és befolyását hirdette. A szabálytalan 4 szárnyú épületet két szakaszban építették. Az első két szárnyat a 17. század elején reneszánsz stílusban, a másik két reprezentatív külső szárnyat pedig barokk stílusban a 17. század végén - 18. század elején. Ez utóbbi Leonhard Dientzenhofer építész munkája (a Dientzenhofer család híres építészcsalád volt, Németországon kívül Prágában és Magyarországon is terveztek több épületet). A palota 1604-től 1802-ig volt a hercegpüspökök székhelye. Utána egy ideig királyi székhely volt, itt lakott például I. Ottó görög király, és felesége Amália, miután száműzték őket Görögországból. 1919-ben a bajor parlament is székelt a palotában.
Az új rezidencia ma múzeum és galéria, keleti szárnyában pedig az állami könyvtár (Staatsbibliothek) székel.
Nem szeretek belépőkre (múzeumok, galériák, belső terek) pénzt költeni, és nem azért mert annyira fukar lennék, hanem mert általában nem éri meg. Az Új rezidenciával is hasonlóképpen jártam, bár ennek az oka talán a felkészületlenségem volt. Mondjuk eléggé gondolkoztam hogy bemenjek e, de tetszettek a képek amiket a belsejéről láttam, és az idő is eléggé elromlott, gondoltam bent mindegy hogy süt e a nap. A belépő a palotába 6 €. A földszinten van egy múzeumshop, ott kell jegyet venni. Ami meglepett hogy minden holmimat be kellett tennem egy csomagmegőrzőbe, csak a telefon és a fényképezőgép maradhatott nálam. Nagyon pici táskát talán megengednek, de az enyém már nagy volt. Az első emeleten van a galéria, ahol régi német és barokk festményeket tekinthetünk meg. A második emeleten van a Kaisersaal (császárterem), mely az egész palota legszebb terme. A falakat és a mennyezetet is festmények díszítik, és az optikai illúzió által nagyobbnak tűnik a terem. Innen nyílik pár császári apartman, és ez volt minden amit láttam. A császárterem szép, nem mondom.. de egyetlen helyiségért és pár fotóért fizetni 6 eurót?! Az apartmanokat régi velencei festmények díszítették, ezek tetszettek még nagyon. Közben rájöttem hogy a palota többi része, azaz a püspöki lakosztályok csak tárlatvezetéssel látogathatók . Ez elvileg félóránként indul, és csak németül.
A NEUE RESIDENZ mögött találjuk a Rózsakertet, mely ingyenesen látogatható. Korábban egy reneszánsz, majd barokk kert volt a helyén. Ma 4500 rózsát láthatunk itt, melyeket ókori mitológiai alakokat ábrázoló szobrok egészítenek ki. A rokokó pavilonban ma kávézó található, ami elég drágának nézett ki, be volt kerítve és meg kellett várni amíg a személyzet leültet valahova. A kert sem nagy eresztés, de legalább tele van paddal, meg lehet itt pihenni, a szélén pedig kilátók vannak a város háztetőire. Ez legalább szép volt. Összességében nem voltam elragadtatva az új rezidenciától.
KLOSTER MICHELSBERG
A Szent Mihály-kolostor a Domberg épületei után a második legfontosabb szakrális épületegyüttes Bambergben. Szintén dombon terül el, így a város szinte minden pontjáról látható. A régi bencés kolostort Bamberg első püspöke, I. Eberhard alapította 1015-ben magánkolostorként. Ez annyit (is) jelentett, hogy az apát egyedül csak neki volt alárendelve. Az itt élő szerzetesek eleinte más kolostorokból települtek ide. Bár eredetileg a püspökséghez tartozott, a kolostor fokozatosan függetlenné vált, egyre nagyobb hatalommal és egyre több földbirtokkal rendelkezett. 1803-ban, miután feloszlatták a rendet, az épületben spitált rendeztek be. A kolostortemplom mai formája 17. századi barokk, a Dientzenhofer testvérek keze munkáját dicséri. Említésre méltók a kolostorhoz tartozó barokk teraszos kertek is. A komplexum, főleg a templom 2016 óta teljes felújítás alatt áll, ami el fog még pár évig tartani.
A látogatásom előtt azt olvastam hogy csak a templom nem látogatható, a többi része igen. Fel is sétáltam hogy megnézzem. A dómtér után kezdődik egy ösvény fel a dombra, majd lépcsők vezetnek a kolostortérhez. Az egész épület komplett be volt állványozva, a téren is munkások dolgoztak, a kapu pedig ami ott volt le volt zárva. Én ezzel fel is adtam, nem tudtam hogy a másik oldalról be lehet jutni az udvarra és esetleg több is látható... Igazából nagyon fáradt voltam már, nem volt kedvem még többet gyalogolni, meg igazából úgyis be van takarva az egész épület, nem lett volna sok értelme az udvart se megnézni... Megmondom őszintén nagyon sajnáltam hogy nem látogatható, Bamberg szerintem ezzel lett volna teljes. Legalább lefotóztam a kilátást a városról és a domboldalon elterülő szőlőültetvényekről.
KLEIN VENEDIG
A "Kis Velence" igazából egyetlen házsort takar, mely a Regnitz folyó partján fekszik. Nevét 2 újságírótól kapta 1842-ben. Valójában halászok házairól van szó, melyek a 15.-17. századból származnak. A házak jellemzői a nagy fa erkélyek, ahol a halászok a hálóikat szárították. A házakhoz néhol pici kertek is tartoznak, előttük csónakok horgonyoznak. Ma turistáknak is kiadják őket. A folyón pedig kirándulóhajók és gondolák! járnak.. Igen, velencei gondolák velencei gondolásokkal. Én ugyan egyet se láttam, de olvastam róla és fotókon is láttam. Én ezt enyhén túlzásnak találom.. a gondolák Velencébe tartoznak, nem kéne lemásolni őket, sőt szerintem ezt tiltani kéne! A Kis Velencének fontos szerepe van a már említett Sandkerwa fesztiválon is.
A legjobb kilátás a házakra a városháza melletti Untere Brücke hídról nyílik, illetve végigsétálhatunk a Regnitz szemben lévő partján is.
A házsor elején találjuk az AM KRANEN mólót, mely a 20. századig Bamberg kikötője volt. Itt rakták meg a hajókat, és halpiac is volt itt. Nevét onnan kapta hogy darukat használtak a hajók megrakásához (kran = daru). A sarkon lévő épület a régi vágóhíd. A 18. századi barokk stílusú épület közvetlenül a folyóba épület, hogy a víz el tudja mosni a maradékokat. Az épület homlokzatán egy ökör szobra látható.
Bambergnek sok temploma van, én még kettővel találkoztam. Az egyik a kis MARIENKAPELLE vagy CHRISTUSKIRCHE, mely a 19. század elején épült a régi zsinagóga helyén, és sokáig a baptisták imahelyeként szolgált.
A másik az OBERE PFARRE, azaz felső plébániatemplom, vagy hivatalos nevén Miasszonyunk templom, mely nem messze található a Dómtértől, és ha elmegy az ember a közelében, biztos hogy feltűnik hatalmas méreteivel. Állítólag ez az egyetlen tiszta gótikus stílusú templom Bambergben, a 14.-16. század között építették. Méretein kívül a tornya is kitűnik, mely valamikor a városi erődrendszer része volt, a tetején lévő "házikóban" a toronyőr lakása volt egészen 1920-ig. Még egy érdekesség.. az oltáron Tintoretto festményét is megtaláljuk.
Talán az óváros fő utcájának mondhatnám a DOMINIKANERSTRASSE-t, mely a dominikánusok kolostoráról kapta a nevét. A templomot a 14. század elején építették, a hozzá tartozó kolostort pedig a 15. században. A kolostorban ma az Építésügyi hatóság székel, a templomban pedig a bambergi egyetem auditóriuma található. Az utca ma tele van bárokkal, éttermekkel.
Bamberg messze földön híres specialitása a füstölt sör, azaz a RAUCHBIER. A legenda szerint egyszer tűz ütött ki a sörgyárban, és ezután felhasználták a megégett malátát is, így keletkezett a füstös sör. Az igazság azonban az, hogy régen minden sör füstös volt. Két módja van ugyanis a maláta szárításának, száríthatják a levegőn, és kemencében nyílt lángon. Ez utóbbi az ősibb eljárás, amit Bambergben a mai napig alkalmaznak 2 helyen - ezek a Spezial és a Schlenkerla. Leghíreseb a Schlenkerla sörfőzde, mely közvetlenül a dominikánus kolostor mellett található. Már 1405-ben működött itt egy kocsma. Nevének jelentése valami olyasmi hogy "bicegőcske", ezt egyik tulajdonosáról kapta, aki bicegett, és akinek a képe a sör címkéjén is megtalálható. Füstölt sört egyébként sok helyen lehetett inni, általában 4 € fölött volt a fél liter. Vicces volt.. nem értettem miért állnak kint az emberek az utcán a Schlenkerla előtt sörrel a kezükben.. Nos, azonkívül hogy klasszikus étterem meg söröző, volt ott egy ablak bent a folyosón ahol lehetett venni csak pohárba sört, 4,10 € volt azt hiszem + 2 € a depozit a pohárra, amit visszakapott az ember ha visszavitte a poharat. Ezért volt ott annyi ember, akik megvették a pohár sört, és kint az utcán állva itták meg. Bent az udvarban volt még egy kis kioszk, ahol lehetett üveges füstölt sört is venni. 2,10 € volt kiírva, végül 2,30 lett belőle a depozittal együtt az üvegre. Én üvegeset vettem, mert haza is akartam vinni belőle. Az üvegre rá van írva az "Aecht Schlenkerla Rauchbier" vagyis eredeti Schlenkerla-i füstölt sör. Mellesleg megjegyzem a szupermarketben találtam ugyanilyen csomagolásban olcsóbbért, aztán hogy az is eredeti e ki tudja... És hogy milyen íze is van ennek a sörnek? Hááát olyan mint a füstölt szalonnának 😂 Érdekes, furcsa, szokatlan.. én azért megittam, de az otthoniak közül senki se díjazta 😅 Bambergben egyébként 10 további sörfőzdét találunk, azoknak akik maradnának a klassikus sörnél.
Ami a kajalehetőségeket illeti, az óvárosban nem találtam semmilyen gyorskajáldát. A fesztiválos bódék még nem működtek, kebab is csak azon az összekötő úton volt az állomástól az óváros felé. Egyedül a Grüner Markt-on volt egy fabódé, ahol sült kolbászos zsemlyét lehetett venni. Az volt rá kiírva jó kis bambergi nyelvjárással hogy "zwa im brötla", ami 2 kis kolbászka volt zsemlyében, ez 3,50 euróba került. Vettem egyet én is.
A másik amit még kipróbáltam, az a "geschnittene Hasen", azaz a szeletelt nyuszi 😂 Először nem is értettem miért van mindenhova ez a nyúl kiíírva.. mondom ennyi nyulat ennének Bambergben?! Aztán kiderült, hogy ez egy édesség.. egy omlós tésztából készült, zsírban sült, érdekes formákba csavart, cukrozott péksütemény. Darabját 2,70-ért árulták. Érdekes volt az íze, de nekem elég volt egyszer megkóstolnom.
Rájöttem, hogy igazából elég sok minden maradt Bambergben amit nem láttam.. Sajnos elég fáradt voltam már, illetve problémám van a lábammal, így ártalmas a sok járás... Ráadásul az időjárás sem kedvezett... reggel ugyan szép napos volt az idő, de aztán beborult, és csak délután jött ki újra a napocska egy kis időre. Vannak még látnivalók kicsit messzebb, és az óvároson kívül is. Ilyenek például a Természettudományi Múzeum (Naturkundemusum), E.T.A. Hoffmann háza, ahol néhány évig élt a híres német író, a Maximilanplatz, Bamberg főtere szökőkúttal és Bamberg felirattal, néhány további templom, park, kanális, illetve a Bamberg fölé magasodó ALTENBURG VÁR. Ez utóbbi tervben volt, de sajnos most ki kellett hagynom.
És hogy mi volt a benyomásom, véleményem Bambergről? Nos.. nem tetszett annyira, mint vártam. Talán azért mert túl nagyok voltak az elvárásaim.. vagy azért, mert több minden kimaradt, meg zavart a Sandkerwára való készülődés, és talán azért is mert nem volt olyan idő mint szerettem volna. Az óváros nagyon szép, gyönyörű épületekkel, de valahogy az volt az érzésem hogy kicsi, hogy kevés amit nyújt.. Azt hiszem adnom kell neki még egy esélyt, máskor más körülmények között...
További képek Bambergről:
