BLANES - TOSSA DE MAR - BESALÚ - EMPURIABRAVA - CALELLA DE PALAFRÜGELL - PALS - CADAQUÉS
2024.09.28. - 2024.10.05.
Második nyaralásunk szervezésénél ismét ugyanabba a problémába ütköztem mint mindig.. a párom munkája miatt mindig csak az utolsó pillanatban tudunk tervezni, és szokás szerint arra a hétre amikor szerettem volna, nem kapott szabadságot. Az utolsó pillanatban pedig már drágák a repjegyek szinte mindenhova..
Most még az is nehezítette a dolgunkat, hogy a barátom előtte és utána is máshol volt, tehát nem tudtunk volna együtt repülni Bécsből. Olyat meg elég nehéz találni ahova én eljutok Szlovákiából, ő pedig Németországból, ráadásul ugyanabban az időben. Mallorcán gondolkoztunk, oda viszonylag könnyű bárhonnan eljutni, de dolgoztam ott 4 hónapot, inkább mentem volna olyan helyre ahol még nem voltam. Nézegettük a lehetőségeket, és szóba került a Costa Brava is, erre a barátom előállt azzal az ötlettel hogy oda mehetünk autóval is. Ő már többször volt régebben Spanyolországban autóval, messzebb is. Tetszett az ötlet, így hát belevágtunk. Itt még úgyse jártam, és Spanyolországot mindketten szeretjük. Nem mondom hogy olcsó, de így megspóroltuk a repjegyet kettőnknek oda-vissza csomaggal, és az autóbérlés költségét. Csak az üzemanyagot kellett fizetni, és a franciaországi autópályát.
UTAZÁS
Írnék néhány információt az útról is, hátha valakinek segít, mégha mi más útvonalon is mentünk. Elmentem a barátomhoz Németországba előző nap, mert mindenképpen együtt akartam utazni vele az egész úton. Vasárnap reggel 8 óra körül sikerült elindulnunk Dortmund környékéről. Németországból Luxenburgon keresztül mentünk, itt olcsóbb az üzemanyag, ezért akartunk arra menni. Barátomnak dieseles autója van, így most erről tudok nyilatkozni. A határon ahol tankoltunk 1,39 € volt a diesel ára. Luxemburgon egyébként kb. fél óra alatt keresztül lehet menni, autópályadíj nincs.
Az út nagy részét Franciaország tette ki, ezt olyan 9-10 óra alatt lehet megtenni. Franciaországban nem autópályamatrica van, hanem fizetőkapuk, így sajnos elég drágára jön ki az út. A határtól Metzig nem kellett fizetni, aztán Metz és Lyon között volt az első szakasz, a második pedig Lyon és a spanyol határ között. A rövidebb szakaszra 36, a hosszabbra 56 eurót fizettünk. Visszafelé Strasbourg-nak jöttünk, Ott 52,50-et, majd 32-t fizettünk, és a legutolsó szakaszon volt még egy egyszeri 3,10 euro is. Egy út tehát olyan 90 euróra jön ki, de ez észak-déli irány, az is Franciaország rövidebb részén. Ez a fizetőkapus dolog úgy néz ki, hogy először bemegy az ember egy kapun, kap jegyet, majd a végén a kilépéskor kell megfizetni az adott szakaszt. Fizetés applikációval, kártyával és készpénzben is lehetséges, elvileg.. mert gyakorlatilag volt hogy csak készpénz volt, a legutolsón meg semmi nem működött magától, beleszólt valaki a készülékbe és kérdezte hogy akarunk fizetni (természetesen csak franciául!).
Nemcsak az autópálya, de az üzemanyag is Franciaországban a legdrágább... 1,78 € volt a legolcsóbb, de a legtöbb helyen 1,90 és 2 € között volt a diesel ára, vagy még annál is több. Érdekes hogy hiába volt épület a benzinkúton, akkor is kint kellett fizetni az automatában kártyával. Franciaországban egyébként mindig ki van írva az autópályán előre, hogy melyik benzinkúton mennyi az üzemanyag ára, ez elég hasznos szerintem. A mosdók a benzinkutakon ingyenesek. Lyon volt az egyetlen nagyváros, amin keresztül kellett mennünk, napközben volt itt egy kis dugó, éjszaka már nem. Egyébként mindig csak egyenesen kell menni, de azért figyelni kell, mert néha több sáv van.
Spanyolországba La Jonquera-nál lépjük át a határt. Innen a célállomásunk Blanes kb. 1 óra 15 percre volt. Megállókkal együtt este 11-re értünk oda. Spanyolországnak ezen a részén nem kellett fizetni az autópályáért. Itt az üzemanyag olcsóbb, kb. annyi mint nálunk Szlovákiában - 1,40 - 1,45 €. Még egy fontos infó, Franciaországban és Spanyolországban is rengeteg radar van, erre figyelni kell.
Ami engem meglepett, hogy nem voltak hegyek.. azt hittem keresztül kell mennünk a Pireneusokon, mert elvileg az képezi a határt Franciaország és Spanyolország között. De úgy látszik itt még csak kisebb dombok vannak, a nagy hegyek messzebb kezdődnek.

SZÁLLÁS
Ami a szállást illeti nem igazán volt fogalmam hol keresgéljek, mivel nem nagyon ismertem a Costa Bravát. Meglepett, hogy az apartmanok elég drágák Spanyolországban, mert egyébként Spanyolország nem tartozik a drágább országok közé. De Mallorcán például 400 € alatt nem is találtam apartmant egy hétre, és a Costa Braván se volt belőlük túl sok. Ami olcsóbb volt, vagy nem tetszett, vagy olyan helyen volt ahol semmi sincs. Tossa de Mart néztem, talán az a legszebb üdülőközpont a Costa Braván, de ott drágák voltak a szállások. Néztem még Lloret de Mart, Blanest, Rosest és Empuriabravát, de az utóbbi kettőbe nem akartam menni. Aztán találtam egy apartmant Blanesben ami rögtön megtetszett, mert közvetlen kilátása volt a tengerre, és az ára se volt rossz. Megnéztem több helyen, de a Bookingon jött ki a legolcsóbban, és még 10 százalékot vissza is kapok az árából Booking kóddal, így nem volt kérdés hogy itt foglalom le. A Pierre & Vacances Blanes Playa apartmanokról van szó. Először 1 hálószobás apartmant akartam foglalni, de mint kiderült, annak nincs kilátása a tengerre, engem pedig az érdekelt a leginkább. A studio csak azért nem tetszett, mert nem volt benne ágy, csak széthúzható kanapé, ettől kicsit féltem, de végül rendben volt. A studio még olcsóbb is volt, és azúttal a lemondás nélküli opciót választottam, mert már biztosra tudtuk hogy utazunk, és ennél jobb szállást úgyse találtam volna. 293,25 euróra jött ki, ebből még lemegy 28, így 265,20-at fizettünk, ez fejenként 132,60 € 6 éjszakára.
A Pierre & Vacances egy cég, akiknek több országban vannak szállásaik. A Blanes Playa egy 9 emeletes épület, közvetlenül a Platja Abanell strand partján. Van saját recepciója is, de ez csak főszezonban működik, szezonon kívül a tőle pár méterre található Hotel Horitzó-ban kell becsekkolni. Szerencsénkre, mert mi későn értünk oda, de mivel a hotel recepciója 24 órában nyitva van, így ez nem okozott problémát. Az apartmannal nem tudtam kommunkálni, Bookingon se, ha kérdésem volt, a Hotel Horitzót hívtam. Becsekkoláshoz csak a személyink kellett, ki kellett fizetni az idegenforgalmi adót, illetve 200 € depozitot kellett még fizetni. Készpénzben és kártyával is lehetett, a recepciós a kártyát ajánlotta, hogy az egyszerűbb, így nem kell visszamennünk a hotelbe. Bár kicsekkoláskor is náluk adtuk le a kulcsot. A depozitot egyébként még aznap visszakaptam, amikor elhagytuk a szállást. Kaptunk kulcsot a szobánkhoz, és egy kódot amivel kinyithatjuk a bejárati ajtót. Ezt mindig be kellett ütnünk, valahányszor be akartunk menni, az ajtó zárva volt. Ami kellemetlen volt, hogy egyszer megváltoztatták a kódot... ki volt írva az ajtóra hogy hívjuk fel a hotelt, vagy álljunk meg náluk. Mindezt este, amikor fáradtan visszaértünk a szállásra. Szerencsénkre épp jött egy másik pár is, és megmondták az új kódot.

A szobánk a 8. emeleten volt, ahonnan igazán szuper kilátás volt, bennünket pedig senki sem látott. A studio picike, de volt benne minden amire szükségünk volt. A konyha jól felszerelt - van sütő, mikrohullámú sütő, hűtő kis fagyasztóval, vízforraló, toaster... poharak, edények, stb. A konyhában ismét ugyanaz hiányzott csak... az alap élelmszerek mint a cukor, só, olaj, fűszerek, és takarítószerek sem voltak. A fürdőszoba nagyon kicsi volt.. alig fértünk be 😁 A kanapé matraca nem volt a legkényelmesebb, de ki lehetett bírni. Amit még megjegyeznék, hogy mivel a 8. emeleten voltunk, reggel-délelőtt nagyon sütött oda a nap, még októberben is 30 fok volt bent és légkondit, illetve a sötétítő függönyt kellett használni, nyáron szerintem elég kellemetlen lehet. A törülközőinket egyszer kicserélték az 5 nap alatt, az újakat az ajtó előtt hagyták egy szatyorban.


A legszuperebb azonban a kilátás volt, az mindent vitt... az erkély fala is átlátszó üveg volt, és az erkélyajtó is, így akár az ágyból is nézhettük reggelente a napkeltét. Ráadásul egyfolytában hallani lehetett a tenger hullámzást, még akkor is ha bezártuk az ajtót.. szeretem ezt hallgatni.




Ami a parkolást illeti, kellemesen csalódtunk. Amikor a szállásokat nézegettem, néztem a parkolást is, itt is mindenhol parkolóházak voltak, ahol a parkolás minimum 15 € volt egy napra. Ennyit nem voltunk hajlandók fizetni. Ez is az egyik oka volt, hogy ezt a szállást választottam, mert 2-3 utcányira a szállástól találtam egy nagy ingyenes parkolót. Első éjszaka viszont nem akartunk ott parkolni, késő volt már, fáradtak voltunk, és egy csomó cuccunk volt... így gondoltuk hogy keresünk valami fizetős parkolót a közelben. Kérdeztük a recepcióst, és meglepetésünkre azt mondta hogy már az egész környéken ingyenes a parkolás, csak a szezonban - szeptember 15.-ig volt fizetős. Az apartman épülettel szemben volt egy parkoló, ott mindig találtunk helyet, sőt néha még közvetlenül az épület előtt is.

COSTA BRAVA
Elsősorban írnék néhány szót magáról a Costa Braváról, majd pedig a konkrét településekről, amiket meglátogattunk. A Costa Brava, mely fordításban "vad tengerpartot" jelent, Spanyolország legészakibb tengerpartja a Földközi-tenger partján. Kb. 200 km hosszú, Katalóniában, Girona tartományban, Barcelónától egészen a francia határig húzódik. Hossza kb. 220 km, homokos, kavicsos tengerpartok és sziklaszirtek váltogatják egymást. A Costa Brava Spanyolország talán legismertebb, leglátogatottabb tengerpartja, fő központjai Lloret de Mar, Blanes és Tossa de Mar.
És akkor mit is lehet megnézni a Costa Braván és környékén? Elsősorban Gironát, mely Barcelona után Katalónia második legnagyobb városa. Először azt mondtam hogy Gironát biztosan megnézzük, aztán úgy döntöttem hogy inkább mégse. Annyira nem vonzanak a nagy városok, mászkálni egy csomót, jobban szeretem a kisebb festői városkákat, falvacskákat, inkább ezeknél akartam maradni. Figueres szintén nagyobb város, az óvárosa lehethogy szép, de ide a legtöbb mindenki a Dalí múzeum miatt jár. Figueres ugyanis Salvador Dalí szülővárosa, mivel azonban engem ez a fajta modern művészet hidegen hagy, így Figueres sem volt tervben egyáltalán.
A lehetőségek egyébként végtelenek.. attól függ kit mi érdekel. Nyilván van egy csomó strand, de mi ugye nem nyáron voltunk. Aztán ott vannak az üdülőközpontok - Blanes, Tossa de Mar, Lloret de Mar, L´Escala vagy Roses, az elbűvölő tengerparti városkák mint Cadaqués, Calella de Palafrugell vagy Palamós, vagy a középkori falvacskák - Besalú, Pals, Begur és Peralada. Van még egy különleges hely, egy pici falu nem messze Besalútól - Castellfollit de la Roca, mely egy hosszú, szűk vulkáni szikla tetején helyezkedik el. Mi ezt sajnos kihagytuk.
BLANES
A 42 000 lakosú Blanes eredetileg halásztelepülés volt, és a halászat a mai napig jelentős helyet foglal el a város gazdaságában. Ma leginkább a turizmusból él, sok hotelt és kempinget találunk itt. Blanest a Costa Brava kapujaként emlegetik, itt kezdődik ugyanis a Costa Brava tengerpartja. A város határában található a Tordera folyó torkolata, innentől a katalán tengerpartot már Costa del Maresme-nek nevezik.
Mi a Platja S´Abanell strand mellett voltunk. Blanes tengerpartja összesen kb. 4 km hosszú, ebből 2,5 km az Abanell strand. A strand széles, durvább homokos, apró kavicsos, de általában elég szeles és hullámos volt, nem tudom nyáron milyen lehet. A partján végig egy sétány húzódik, melyen van 1-1 étterem, játszótér és kisebb park is. Ezen a részen inkább csak hoteleket és apartmanokat találunk, néhány bolttal és étteremmel. Itt már egyértelműen vége volt a szezonnak, ezért volt már ami zárva volt, és a parkolás is ezért volt ingyenes.



Blanes központja tőlünk olyan 1,5 kilométerre volt. A városnak nincs túl sok nevezetessége... a központban néhány sétálóutcát, teret találunk boltokkal, éttermekkel. Egy nevezetesség amit láttunk, az egy gótikus kút volt. Szuvenírboltok nem nagyon voltak, inkább helyi boltok.. ruha, tabak, stb. Első napunkon voltunk itt, mert akkor nem akartunk messzire menni, fáradtak voltunk még az utazás után, így csak besétáltunk Blanesbe. Épp szieszta időben voltunk a központban, így a boltok zárva voltak, aztán utolsó este sétáltunk még itt egy keveset, akkor tele volt élettel. Blanes egyébként elég nagy város, több lakóteleppel, és van itt minden ami kell. A külsőbb részeken volt több szupermarket - Mercadona, Lidl, Consum, de McDonalds, Burger King stb. is voltak.


Az Abanell strand végén találjuk a SA PALOMERA sziklát, ez választja el az Abanellt Blanes fő strandjától, és ez a szikla számít a Costa Brava szimbolikus kezdetének. Találunk itt egy ilyen fémből készült ívet, amit a Costa Brava kapujának neveznek. A sziklára egyébként fel lehet mászni, lépcsőn, kilátó van rajta építve, de mi kihagytuk mert nagyon nagy szél volt aznap.
Blanes strandja a Sa Palomera sziklától a kikötőig húzódik. Először volt egy ilyen kisebb rész, ott nem volt olyan szeles, és a víz is nyugodtabb volt. A víz színe egyébként mindenhol szép.
Ez mellett a strand mellett is sétány van, padokkal, szobrokkal, a szélén pedig éttermekel. Itt az éttermek még most is tele voltak emberekkel. A strand közepén van egy vas "ablak", ez tipikus fotópont. A sétányon hétfőn épp piac volt, de sajnos lemaradtunk róla, már csak a szemetet láttuk ami utánuk maradt 🙈.
Messzebb néhány parkot találunk játszóterekkel. Ez a rész elég szépen meg volt csinálva. A hosszú strand után van a kikötő, mely kétoldalról zárt, és új, elvileg 2012-ből származik. A kikötő után már dombok, sziklák voltak, nem is lehetett tovább menni.
Egy domb tetején található a TORRE DE SANT JOAN, azaz a Szent János-őrtorony, mely egy régi erőd maradványa. Egyébként elég sok helyen láttunk a Costa Braván ilyen őrtornyokat. A torony Blanes bármely pontjáról látható, és fel is lehet mászni ide.

Blanes legfőbb, és talán egyetlen említésre méltó nevezetessége a MARIMURTRA botanikus kert. A kertet 1920 körül alapította a német üzletember, Carl Faust, aki legfőbb álmát valósította ezzel meg. 16 hektáron kb. 4000 különböző növényfajt találunk, 5 kontinensről. Többféle kertre van szétosztva, a látávnyt pedig épületek, és pergolák egészítik ki. Legismertebb a kör alakú oszlopos pavilon, melyhez lépcsők vezetnek le. Innen a kilátás is fantasztikus a környező öblökre. A belépő a botanikus kertbe 10 €. Meg szerettem volna nézni, mert szépnek tűnt, bár kicsit sokalltam a 10 eurót. Felsétáltunk a dombtetőre, a kikötő mögött voltak lépcsők, ott lehetett felmenni egy fentebbi útra, és utána még az utca mentén egy jó darabot sétáltunk a botanikus kertig. Sajnos viszont délután 5 óra volt mire odaértünk és már nem lehetett bemenni. Azt mondta a hölgy a pénztárnál, hogy 6-ig vannak nyitva és az utolsó óra már csak azoknak van akik bent voltak, 5-ig van az utolsó látogatás. Eléggé csalódott voltam, mert szép idő is volt, és meg akartam nézni, de hát az én hibám volt, hogy nem néztem meg a nyitvatartást. Később meg már nem jutottunk vissza, mert minden nap valahova máshova mentünk.



A botanikus kertbe vezető útról szép a kilátás a kikötőre, és egész Blanesre. A másik oldalon volt egy templomszerű épület is.
A parkolók a város többi részén fizetősek voltak, a sétány mellett is ha tovább mentünk. Az Abanell strandnál nem működtek az automaták, le voltak zárva, igazából ebből lehetett tudni hogy hol nem kell fizetni. Ahol működtek ott most is kellett fizetni. Sokszor volt ott egyébként a parton egy rendőrnő is, aki osztogatta a büntetést azoknak akik nem vettek jegyet. A parkolás 1 € volt egy órára, talán este 8-ig kellett fizetni. A part mellett amúgy elég nehéz volt szabad helyet találni, de messzebb a városban volt sok fehér (ingyenes) parkoló is, és üres helyek is, bár igaz hogy most már nem volt főszezon.
KATTINTS IDE A 2. RÉSZÉRT...
További képek Blanesről:
https://link.shutterfly.com/WtGQEob78Nb