PUGLIA 4.rész

4. NAP - MATERA

Szóval az utolsó és egyik legfontosabb uticélom Matera volt, mely ugyan már nem Puglia régióhoz tartozik, de kihagyhatatlan látnivaló ha valaki Bariban és környékén jár. Materába vonattal lehet eljutni, konkrétan a Ferrovie Appulo Lucane társasággal. Külön állomása van, a bejárata ugyanott van ahol a repülőtérre közlekedő vonatoknak, vagyis nem a főépületben, hanem a bal oldali épületben (ha a főbejáratnak háttal állunk), csak fel kell menni az emeletre. Volt ott egy ujságos/traffik, én ott vettem meg a jegyet Materába (5,10 € egy irányban, 10,20 € oda-vissza). 2 óra az út vonattal Bariból Materába, a vonatok általában óránként járnak, de reggel csak 7:39-kor ment, az nagyon korán volt, nem értem volna el, utána pedig a következő 9:49-kor ment. Mivel más programom már nem volt arra a napra, így gondoltam hogy elég lesz az idő akkor is ha később megyek. A vonat amivel mentem elég új volt és tiszta. Ezen az állomáson tapasztaltam először hogy nem lehetett a vágányokhoz menni a jegy megjelölése nélkül. 12 előtt értem Materába, az út az állomástól itt is kb. 10 perc a történelmi központba. 

A Basilicata tartományban található Matera Dél-Olaszország egyik legkülönlegesebb városa, de világviszonylatban még szerencsére kevésbé ismert. A ma 60 000-es lakosú város a Gravina di Matera szurdokvölgy oldalára épült. 

Matera az ún. sassikról, vagyis barlanglakásairól híres, melyeket a mészkő és tufa sziklákba vájtak. A barlangokat már az őskorban is lakták, a bronzkor óta azonban folyamatosan lakottak, így Matera a 7000 éves történelmével nemcsak Olaszország, de a világ egyik legrégibb települése is. 

A barlanglakásokat még az 1950-es években is lakták, rossz higiéniai körülmények között. Az egylégterű barlangban akár 9-10 tagú családok is laktak az állataikkal - tyúkokkal, disznókkal, szamarakkal együtt, ivóvíz, villanyáram, fűtés és kanalizáció nélkül. A barlangban sokszor még ablak sem volt, a belső tér állandó hőmérséklete pedig 15 fok körül volt. Nem csoda hogy az ilyen nyomornegyedben gyorsan terjedtek a betegségek, főleg a malária, a kolera és a tífusz. 

A lakások legelső típusa a sziklába vájt üreg volt, majd ezeket kibővítették, később pedig előszobákat, szobákat is építettek kőből a barlang bejárata elé. A lakások egy csoportja többnyire egy közös udvarra vagy térre nézett, itt mostak a kútban és kenyeret sütöttek a kemencében. Érdekesség hogy a lakásokat több rétegben építették egymásra, így alakult ki a ma is látható kaotikus teraszos város, melynek utcái az alattuk lévő házak teteire épültek. 

A Materában uralkodó körülményekre először 1945-ben figyelt fel a külvilág, Carlo Levi olasz író könyvének köszönhetően. Ezután döntött úgy az olasz kormány hogy kitelepíti az itt élő kb. 15 000 embert az újonnan épített városnegyedekbe, a sassikat pedig felvásárolták és fokozatosan felújították. 1986 óta visszaköltözhettek a lakosok, és támogatást is kaptak a lakások felújítására. Ma sokban múzeum, étterem vagy szálloda működik. Így vált Olaszország egykori szégyenéből mára közkedvelt turistaközpont. Ez annak is köszönhető, hogy a barlangváros 1993 óta az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel, 2019-ben pedig Matera európai kulturális főváros volt. Ezenkívül a város számos bibliai témájú film helyszínéül szolgált, legismertebb közülük kétségkívül Mel Gibson 2004-es Passiója. 

A történelmi városközpont alsó és felső városra osztható. Természetesen a sassik képezik az alsó várost, akikre a modern városrész lakói mindig "lenéztek" a felső városból. Maguk a sassik is 2 részből állnak.. egyik a Sasso Caveoso, a másik a Sasso Barisano... de megmondom őszintén nem tudom meghatározni melyik melyik, eléggé összefonódnak. 

A városnézést a PIAZZA VITTORIO VENETO téren kezdtem, mely az új város központja. Ez van a legközelebb a vasútállomáshoz, és ez választja el tulajdonképpen az újabb városrészt az óvárostól. Említésre méltó épületei a Palazzo dell´Annunziata 18. századi palota, mely az egykori domonkos-rendi kolostor helyén épült és ma könyvtárként szolgál; az eredetileg román stílusú San Domenico templom, melynek mai alakja a 17. századból származik, és a szintén 17. századi Materdomini templom, melyet a máltai lovagrend nagymestere építtetett. Ne felejtsük el megcsodálni a kilátást sem a sassikra a San Domenico templom melletti kilátóból.
A tér legkülönlegesebb látnivalója mégis a felszín alatt található vízvezetékrendszer, a PALOMBARO LUNGO. Mivel a város egy mély völgy fölé épült, lakosainak nehéz volt vizet szerezni. Ezért föld alatti ciszternákat építettek, melyek leginkább az esővizet gyűjtötték össze, de föld alatti kutakból és forrásokból is nyertek vizet. A Piazza Vittorio Veneto alatti tartályok pillérei és boltívei 15 m magasak, és 16 000 m3 víz befogadására voltak képesek. Egészen a 19. század végéig használták őket. A ciszternák ma idegenvezetett túrák keretén belül látogathatók (belépő 4€).

Több helyen le lehet sétálni a felső városból az alsó városba, én a Via San Biagio utcáról mentem le. Az óváros nevezetességei leginkább maguk a sassik, az egységes stílusú, egyszínű teraszosan elhelyezkedő házak, utcák, lépcsősorok... Tényleg olyan mintha egybeolvadna az egész, az ember valóban így képzeli el az ókori bibliai városokat. Materának nem igazán vannak különösebben szép részletei, szépségét inkább a város összképe adja, ami jól látható a számos kilátóból. A legélvezetesebb egyszerűen csak elveszni a labirintusszerű utcákon. Több házat egyébként múzeummá alakítottak, ezek az ún. Casa Grotta-k, melyeket belülről is meg lehet tekinteni. 

Matera jellegzetességei a házain kívül a barlangtemplomok (chiesa rupestri), melyekből 150 van a városban és környékén. Ezeknek is köszönhetően került fel Matera az UNESCO Világörökségi listájára. Némelyik egyszerű egyetlen oltárral, némelyiket viszont egy egész barlangrendszer alkotja. A templomok őskori és középkori eredetűek, több barlangot már a pogány időkben is használtak. Ezek helyén épültek aztán később a keresztény - főleg bizánci és görögkeleti eredetű templomok és kolostorok. Többet közülük színes középkori freskók díszítenek. 

A legismertebb barlangtemplom a SANTA MARIA DE IDRIS, mely egy domb tetején fekszik, így a város több pontjáról is jól észrevehető. A félig épített, félig sziklába vájt templom a 14. századból származik, de sajnos nem sok maradt meg az eredeti építményből. A belsejében található freskók 12.-17.-ik századiak. A templomhoz csatlakozik egy másik templom is, a San Giovanni Monterrone, a kettő együtt látogatható. Én sajnos nem néztem meg egy sziklatemplomot sem belülről, amit utólag nagyon bánok. A Santa Maria de Idris-t akartam meglátogatni, de elvette a kedvem hogy belépőt kell fizetni, illetve leginkább az hogy nem lehet bent fotózni, így nem sok értelmét láttam. A belépő egyébként 3,50 € egy templomba, 6 € két templomba, és 7 € három templomba. A másik kettő ami a jeggyel látogatható az a Santa Lucia alle Malve és a San Pietro Barisano. 

A Santa Maria de Idris templom elől nyílik szerintem az egyik legcsodálatosabb kilátás a dombon elterülő Matera városára. Látható innen a szurdokvölgy és a Gravina patak is, illetve a másik oldalon találjuk a Belvedere di Murgia Timeone kilátót egy domb tetején, ami még az előbb említett kilátónál is jobb, de ide már túrázni kell és gyalog elég messze van. A domboldalon viszont még láthatunk néhány eredeti sziklába vájt barlangot.  

Közvetlenül a Santa Maria de Idris mellett találjuk Matera egyik legjelentősebb templomát, a SAN PIETRO CAVEOSO-t, mely egy hatalmas nyílt téren található a szurdokvölgy szélén. A tér mai alakja a 20. század elején alakult ki, amikor lebontottak itt egy házsort, erre emlékeztet a vakárkádos fal. Maga a templom a 13. századból származik, mai alakja viszont barokk. A belseje szerintem elég új, kihagyható. 

Matera katedrálisa, a SANTA MARIA DELLA BRUNA a város legmagasabb pontján helyezkedik el. A román stílusú templom a 13. században épült, eredeti stílusa a mai napig megmaradt, csak a belseje barokk. Tipikus elemei az 52 m magas harangotorony és a rózsaablak a homlokzatán. A templom előtti tér szintén egy jó kilátópont. Ami a belépőjegyet illeti a temlomba, a neten 1 eurot találtam, de nem vagyok biztos benne, hogy tényleg annyi.

Az új város fő utcája a VIA RIDOLA, ahol több palota is található, leghíresebb a PALAZZO LANFRANCHI, melyet a 17. században építtetett a materai érsek, ma pedig művészeti múzeum. A palota mellett is találunk egy kilátót, a BELVEDERE PIAZZETTA PASCOLI-t. 

Ezen a részen is sok szép templomot találunk, ilyenek például a késő barokk SAN FRANCESCO D´ASSISI templom az azonos nevű téren, mely alatt egy barlangtemplom is fekszik, vagy Matera "tisztítótűz" temploma, a szintén barokk CHIESA DEL PURGATORIO. Csakúgy mint a Polignano-it, ezt is csontvázak díszítik. 

Délutánra elromlott az idő.. nagy szél lett és hűvös, és be is borult. Nem voltam túlzottan felöltözve, délelőtt hőség volt, és a fotók se sikerültek már szépen, így úgy döntöttem hogy visszamegyek Bariba. Nem volt azonban szerencsém, több mint egy órát kellett várnom a vonatra, ami 6-kor indult. A vonat egyenes járat volt Bariba, és mégis át kellett szállni nem sokkal az indulás után egy másik vonatra, nem értettem miért... Sőt, majdnem ott maradtam 😂 mert zenét hallgattam fülhallgatóval és kifelé bámészkodtam, így nem hallottam a hangosbemondót és azt se láttam hogy mindenki kiszáll... a másik oldalon ülő srác szólt rám... hála neki, mert különben nem tudom mit csináltam volna 😂

Matera szerintem nagyon különleges hely, nem bántam meg hogy megnéztem, nekem tetszett nagyon.

***INFO ÉS MEGJEGYZÉSEK:

KÖZLEKEDÉS

- Pugliának 2 repülőtere van, a nagyobb Bariban, a kisebb pedig Brindisiben. Ez utóbbit akkor érdemes használni, ha délebbre megy az ember, teljesen az olasz csizma sarkára. A Ryanairnek Bécsből mindkét reptérre vannak járatai, Budapestről csak Bariba, a Wizzairnek szintén Bariba Bécsből és Budapestről is. Szállás szempontjából egyébként szerintem Bari tökéletes választás ha valaki a környéket akarja bejárni, ez ugyanis a fő közlekedési csomópont, mindenhova el lehet innen jutni. Ha valaki délebbre is szeretne menni, akkor már érdemes arrafelé szállást keresni.

- Bariból vonattal és busszal is közlekedhetünk, nekem személyesen a kettő kombinációja jött be. A vonatok, és a buszok is Bari vasútállomásáról (Bari Centrale), vagy annak közvetlen közeléből indulnak. Négyféle vasúti társaság üzemeltet innen vonatokat - Trenitalia, Ferrotramviaria, Ferrovie Sud Est és a Ferrovie Appulo-Lucane. A közlekedésről bővebben a utazas-nyaralas.info oldalon olvashattok, nekem ez az oldal volt a leghasznosabb a tervezésnél és az ottani közlekedésnél is. Nem fogom ugyanezeket leírni, maradok a saját tapasztalataimnál, véleményemnél. 

- Elég sokat utazok, és elég sok helyen is voltam már, de az itteni tájékozódás elég nehéz volt a számomra. Lehethogy azért mert hozzá vagyok szokva hogy olyan helyekre járok ahol beszélünk valamilyen közös nyelvet... olaszul pedig sajnos nem beszélek és a legtöbb helyen csak olaszul volt minden kiírva. De szerintem nem ez az egyedüli probléma, mert elég kaotikusak a rendszereik, nehéz bennük kiigazodni, sőt nincs egy egységes rendszer ahol mindent meg lehetne nézni. Én ezúttal főleg a rome2rio oldalt és a google maps-ot használtam, ezek voltak a legnagyobb segítségemre. 

- A jegyeket automatákban, helyi traffikokban, jegyárusnál, vagy online lehet megvenni az adott társaság weboldalán. A jegyeket állítólag érvényesíteni kell felszállás előtt, ezt csak akkor kellett kötelezően megtennem amikor Materába mentem, a többi alkalommal nem kellett semmilyen kapun átmenni. Persze lehethogy voltak érvényesítő szerkezetek, de nem vettem észre őket. Jegyellenőrrel pedig csak egyetlen egyszer találkoztam, az utolsó nap reggel amikor a reptérre mentem. 

- Az autó közlekedés egyébként elég káosz, pont úgy mint az összes déli országban. Sok a kis autó, mert hát kevés a parkolási lehetőség, és sok a fiat, a kedvenc Fiat 500-asomat is nagyon sokat láttam. Ami nekem leginkább felkeltette a figyelmem, az az volt hogy a gyalogosok bárhol és bármikor átmennek az úton, de tényleg bárhol és bármikor. Ránéz az ember a kaotikus közlekedésre az úton, ahol minden oldalról autó jön, erre fogja magát egy gyalogos és elindul az út széléről a káosz közepébe. Az autók pedig megállnak, a gyalogos meg egyáltalán nem fél hogy ez netán ne így lenne... Nekem kicsit hajmeresztő volt 😂

- Mindenhol azt olvastam hogy Pugliában egyáltalán nem beszélnek angolul, én viszont ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. Igaz nem sok emberrel beszéltem, nem nagyon mertem senkitől semmit kérdezni, inkább próbáltam mindent magam megoldani, pont ezért mert azt hittem hogy nem beszélnek angolul. Viszont a jegypénztárakban, és a legtöbb étteremben, kávézóban is tudtak valamennyire angolul, ha nem is tökéletesen. Egyedül a Monopoli-i pizzázóban nem beszélt a középkorú hölgy egy szót se, de épp volt ott egy fiatal pár akik rögtön tolmácsoltak nekem. Amúgy meg nekem annyiban szerencsém volt, hogy beszélek spanyolul, és bár nem nagyon hasonlít a 2 nyelv, azért pár nap után kezdtem valamennyit érteni az olaszból is. 

- Amit viszont szintén mindenhol olvastam, és igaz is, Pugliában szigorúan betartják a sziesztát, délután fél 3 és 3 között minden bezár, az éttermek is. Viszont én úgy vettem észre hogy nem csak este 8-kor nyitnak ki újra, ahogy többen írták a neten, hanem már 6 után. De lehethogy ez csak októberben volt így. És természetesen mivel Olaszország, ráadásul dél, az emberek este/éjszaka élednek fel, és akár hajnalig is kint vannak az utcákon. Ezt a hangulatot leginkább Bariban tapasztaltam. 

- A táj elég kopár, kb. olyan mint Dél-Európában mindenhol. Korábban írtam hogy jelentős az olivaolaj és borkészítés, ezért rengeteg olivafát látni mindenhol, ez a repülőből is szépen látszódott leszálláskor, valamint szőlőültetvényeket. Ezek általában be voltak takarva, és óriási szőlőfürtök lógtak rajtuk! Mediterrán országhoz híven sok a píneafenyő, a fügekaktusz és a fügefa is. Virágokat ebben az időszakban nem nagyon láttam. 

- Általában minden városnak (legalábbis ahol voltam) van egy óvárosa - cittá vecchia, többnél a mai napig megmaradtak a városfalak is, legalábbis részben.
- A templomokba általában ingyenes a belépés, meglepő módon!
- Mindenhol találni nyilvános wc-t is, én ugyan nem használtam őket sehol, tehát nem tudom hogy néznek ki, Materában amit láttam 50 cent volt a díj. 

ÉTELEK ÉS ÁRAK
Mivel ugye Olaszország, a legtipikusabb ételek itt is mint bárhol máshol az országban a pizza és a különböző tésztafélék, és mivel tengerparti régió, ehhez hozzájönnek még a halételek és a tenger gyümölcsei. Puglia specialitása az ORECHIETTE, vagyis fülecske tészta, ugyanis fül alakú apró tésztáról van szó, melyet különféle módon készítenek el. Nem vagyok nagy tésztarajongó, úgyhogy ezt most kihagytam. Pizzát ettem Monopoliban, igaz gyors pizzázóban (7,50 €), de nem volt különlegesebb mint nálunk. Bariban ettem grillezett polipot, na az isteni volt! Ez Bari központjában 13 €-ba került sült krumplival. 

Ha valaki nem akar fő ételt enni, választhat szendvicset is, de árban nem igazán éri meg. Alberobelloban spórolni akartam, ezért szendvicset vettem, de mivel kellett a mosdó is, így leültem az étterem teraszára, és összesen 10 eurót fizettem (egyszerű sonkás szendvics 5 €, coca cola 3,50 €, szerviz 1,50 €)! Ami meglepett hogy itt minden szendvicset panini-nek hívnak (egyes számban panino), ugyanis ezt jelenti, hiába nálunk a panini egy konkrét fajta szendvics. Finom olasz sonkás, parmezános, rukkolás szendvicset ettem a repülőtéren, na az meg 7 € volt! Szintén olasz specialitás a FOCACCIA, ami egy pizzához hasonló, kisebb, hosszúkás tészta alap vagy kenyér, számos feltéttel készítik. Én Materában ettem egyet valahol a Via Ridolán (6,50 €), sült szalonna, sajt meg valami apróra vágott zöld volt rajta, de az olyan isteni volt hogy még most is összefut a nyál a számban ha rá gondolok. 

Matera jellegzetessége a materai kenyér, több helyen láttam pékségben, kirakatban, sőt a bolt elé is kitéve, de sajnos nem kóstoltam meg. Puglia leghíresebb bora a Primitivo di Manduria (egy héttel később találtam itthon a Lidlben 😂, épp olasz hét volt).

Ne hagyjuk ki az igazi olasz fagyit se, Monopoli főterén csak 2 € volt 2 gombóc, és nagy adagok, és nagyon finom. A cappuccino ára 2 és 2,50 € között mozgott. 
A hűtőmágnesek 1-2-2,50 €-ba, míg a képeslapok 0,50-0,60-0,70 €-ba kerültek.
Összességében szerintem Puglia nem túl drága. Bár én Olaszországban eddig csak Velencében jártam, ott is általában a karnevál idején, ahol extrém árak vannak, de Puglia mindenképp olcsóbb mint Észak-Olaszország.  

További képek Materáról:
https://link.shutterfly.com/MM0yV5oRUnb