ELLMAU

ELLMAU - GOING AM WILDEN K AISER 2025 .08.28. Hegyi doktor rajongók figyelem! Ez a poszt most leginkább erről a témáról fog szólni... 😊Anyukámmal nagy Hegyi doktor rajongók vagyunk, a sorozat eddigi összes részét megnéztük. A filmet is szeretjük, de leginkább a tájak miatt néztük meg akár többször is, imádjuk a hegyeket! Gondolkoztam rajta hogy szívesen meglátogatnám a forgatási helyszíneket, akár önálló kirándulásként is.

HAINBURG

Nem mindig kell messzire mennünk, hogy érdekes vagy szép helyeket lássunk. Most a szlovák határ mentén elterülő osztrák városkát, Hainburgot szeretném nektek bemutatni, ami a magyar határtól sincs messze. A pozsonyiak leginkább bevásárolni jönnek ide, illetve nyaranta a szabadtéri termláfürdőt is gyakran látogatják, de Hainburg ennél sokkal többet kínál, tökéletes egy egynapos kirándulásra. 

Hainburg an der Donau kisváros Alsó-Ausztria (Niederösterreich) tartományban fekszik, Bruck an der Leitha járásban. Nem egész 6000 lakosa van. A Duna partján elterülő városka az I. világháború óta Ausztria legkeletibb városának számít. 

Első lakosai a kelták voltak, az első írásos feljegyzés a városról pedig a legrégibb német nyelvemlékben, a Nibelung-énekben található, mely a 12. század végéről származik. 

Hainburg leginkább arról nevezetes hogy az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori városfal rendszerrel rendelkezik Közép-Európában. A 13. századból származó városfal 2,5 km hosszú, 3 bejárati kapuja (Ungartor, Wienertor, Fischertor) és 15 toronya van. A falak helyenként elérik a 12 méteres magasságot és 2,2 m vastagságot. 

UNGARTOR/MAGYAR KAPU
A Magyar kapu a város keleti bejárati kapuja, Pozsony felől ezen a kapun keresztül érkezünk a városközpontba. Ez a legrégibb a három kapu közül, a 13. század első feléből származik. 



WIENERTOR/BÉCSI KAPU
A Bécsi kapu a másik fő bejárati kapu a városba, ahogy a nevéből is kiderül Bécs irányából vezetett a városba. A Hainburg jelképének is számító Bécsi kapu állítólag Európa legnagyobb középkori városi kapuja. 20 m magas, 4 emelete van, erre épül még a 11 m magas tetőszerkezet. A kapu alsó része a 13. század első feléből származik, a babenbergi hercegek építtették, a felső részt pedig II. Přemysl Ottokár cseh király építtette hozzá a 13. század végén. Ma a városi múzeum található benne helytörténeti, régészeti és dohányipari kiállítással. Tetőterében állítólag denevérek fészkelnek. Érdekesség hogy a bécsi út a mai napig a szűk kapun keresztül vezet, így a forgalmat az egysávos úton szemafor irányítja.  


HAUPTPLATZ/FŐTÉR
A középkori Főtér a város központja, régen piactér volt. 

Itt áll a város plébániatemploma a SZENT FÜLÖP  ÉS JAKAB TEMPLOM, melyet 1236-ban említenek először okiratokban. A fő templom korábban a Szent Márton templom volt, ez eredetileg a kereskedőknek és zarándokoknak szolgált. 1650-ben vált plébániatemplommá. 1683-ban a török háborúk alatt leégett, neobarokk stílusban építették újjá. 






















A templom mellett áll a MÁRIAOSZLOP, mely a legszebb rokokó oszlop Alsó-Ausztriában. A városi bíró özvegye Oppitz Elisabeth adományozta a városnak. Alkotója a brucki szobrász Martin Vögerle, aki a számomra jól ismert szlovákiai Nyitrán is alkotott egy nagyon hasonló szoborcsoportot.



A Főtéren áll a RATHAUS/VÁROSHÁZA is, melynek legrégebbi része a 13. századból származik. Érdekessége a kapualjban található gótikus ülőfülkék a 14. századból. A városháza része egy fogda is, ahol a barokk időkben főleg a kis bűnöket elkövetett bűnözők töltötték a büntetésüket - pl. akik csirkét loptak a piacól, vagy randalíroztak. 




A városháza előtt áll a muskátlikkal díszített HAYDN SZÖKŐKÚT, mely eredetileg a 17. századból származott, azonban teljesen tönkrement. A mai másolat 1932-ből származik. 



A szökőkút nem véletlenül viseli Josef Haydn nevét, a híres osztrák zeneszerzőnek igenis sok köze van Hainburghoz. Bár nem itt született, hanem a nem messzi Rohrauban, Hainburga jött zenét tanulni. Itt töltötte első iskolaéveit 1738 és 1740 között, nagybátyjánál Johann Matthias Frankhnál, aki iskolaigazgató és kórusvezető volt itt. Ennek emlékét őrzi az emléktábla Haydn régi iskoláján, az Ungarstrasse 3-on. Emlékművét pedig az Ungartor melletti Haydnplatz-on találjuk. 






















Ugyanezen az utcán az egyik ház homlokzatán 3 gótikus ablak látható, melyeket 1979-ben fedeztek fel egy vendéglő átépítésekor. A középső ablak feletti vörös kereszt fehér alapon arra utal hogy valószínűleg a Szent György lovagrend székhelye lehetett itt. 



FREIUNG TÉR
Ez volt a város első tere, és régi főtere, több érdekességet is találunk itt. Egyik ilyen a PELLENGÉR vagy szégyenoszlop, mely 1724-ből származik. Eredetileg a mai főtéren állt a templom mellett, 1756-ban használták utoljára. A pellengérek mindig a központban álltak, a tisztességtelen vagy bűnös emberek megszégyenítésére használták őket. Kikötözték őket az oszlopra, a nép pedig kinevethette vagy akár meg is verhetette őket. 



































A téren állt a város legrégebbi temploma Márton templom a temetővel, helyén ma általános iskola van. A temetőhöz tartozott a csontkápolna és a fényoszlop is. Érdekesség hogy a sírok nagy része ma is az épületek alatt van. 

CSONTKÁPOLNA
A két szintes román kori temetési kápolna a 13. század első feléből származik. A föld alatti szinten tárolták a csontokat, az emeleten pedig egy oltár volt ahol halotti miséket tartottak. 



Mellette találjuk az ún. FÉNYOSZLOPOT is, mely a 14. század végén épült a holtak emlékére. Olyasmi lehetett mint ma a mécsesek a temetőkben. 





















A Freiungstrasse végén találjuk a Freiung-kaput, mely valószínűleg régen a vár fő bejárati kapuja volt.



A közelben van a PLÉBÁNIA késő barokk épülete a 18. század feléből. Érdekessége hogy nem közvetlenül a plébániatemplom mellett épült, hanem kb. 250 m-re tőle.  



A MINORITÁK KOLOSTORÁT a 13. században alapították. II Přemysl Ottokár telepítette a minoritákat a városba. A 16. században átépítették raktárrá, 1724-ben pedig az újonnan alapított osztrák dohánymanufaktúra költözött az épületbe. Több mint 100 évvel később megépítették a dohánygyár fő épületét a kolostor mellett a Duna-parton. A dohánygyár megszakításokkal 1992-ig működött. Fő épülete ma KULTURFABRIK néven ismert, és rendezvényeknek ad otthont, a minoriták kolostorában pedig a négy csillagos Altes Kloster hotel működik.



A FERENCES KOLOSTOR 1677-1682 között épült, de elkészülése után egy évvel tönkretették a törökök. 1684-ben újjáépítették, majd 1787-ben, a rend feloszlatása után ez az épület is a dohánygyár tulajdonába került, dohánylevelek raktáraként használták.



FISCHERTOR/HALÁSZKAPU
A harmadik városkapu a legkisebb és legfiatalabb, a 13. század végéről származik. Ez a 4 emeletes kapu jelentette a város összeköttetését a városfalakon kívül fekvő Duna parti településekkel. 



































A kapun keresztül vezető utca a BLUTGASSE, vagyis a "véres utca", melynek a története valahogy mindig összekapcsolódott a vérrel. Régebben azért mert itt laktak a hentesek, akik a leölt állatok vérét az utcáról a Dunába csurgatták. 1683-ban, a második török ostromnál pedig egy nagy mészárlás zajlott ezen a helyen. Ezt 8000 emberből kb. 100-an élték túl. Ennek állít emléket a kapun kívül lévő kis kápolna, és emléktábla is.  




A Halászkapun keresztül kijutunk az óvárosból a Duna-partra. Hainburgnak saját kikötője és vasútállomása is van. Érdekesség hogy a vasút viadukton keresztül van bevezetve a városba, ami tökéletes összhangban van a városfalakkal. Itt található a VÍZTORONY is, mely egy nyolcszögletű saroktorony. A dunaparti sétány egyébként nagyon kellemes, mindenképp érdemes itt egyet sétálni. Nem messze van egy Duna-híd is, az 1972-ben épült 177 m magas és 2 km hosszú függőhíd. 






Hainburg egyébként a Donau-Auen nemzeti park része, mely egyedülálló ártéri terület, ritka állat- és növényfajokkal. Az 1996 óta nemzeti park területe 11 500 hektár. 

SCHLOSSBERG
Hainburgot 3 domb is körülveszi. Az első és legkisebb a közvetlenül a város mellett elterülő 290 m magas Schlossberg, azaz várdomb a HEIMENBURG (vagy Heimoburg) vár romjaival. Nevét a legenda szerint Heimo-ról, Karintiai Arnulf keleti frank király pohárnokáról kapta. A várat 1050 körül építtette III. Henrik német-római császár. Henrik után a Babenbergek tulajdona volt, majd II. Přemysl Ottokár cseh király tulajdonába került, mégpedig úgy, hogy 1252-ben feleségül vette Babenberg Margitot, a nemesi család utolsó sarját. Az esküvőt a vár kápolnájában tartották. Ez a frigy azért érdekes mert a menyasszony 30 évvel idősebb volt a fiatal cseh királynál. Ottakár halála után a vár a Habsburgoké lett, egészen a 17. századig amikor a törökök kifosztották és felégették. Ekkortól kezdve vált fokozatosan rommá, és többé már nem építették újjá. Máig megmaradtak azonban a külső falak, a bejárati kapu, a torony és a palota egy része is. 

A várba egy könnyű 15-20 perces sétával lehet feljutni az Ungartor kaputól. Itt parkolót is találunk a Penny Market mellett. A másik oldalról, a Wienertor felől is meg lehet közelíteni, ez az út rövidebb de sokkal meredekebb. A várrom szépen karbantartott, a belépés egész évben ingyenes. Nyáron várjátékokat is tartanak itt. 






BRAUNSBERG
A második és magasabb hegy a 346 m magas mészkőszikla, a Braunsberg, mely fontos stratégiai helyen, a Dévényi-kapuban (régen Porta Hungarica) fekszik. Ezt már a kelták is kihasználták, és erődítményt építettek a tetején. Ma a domb tetején egy i.e. 1. századból származó kelta őrtorony pontos másolatát láthatjuk. A Braunsberg megközelíthető autóval is, van fent egy nagy parkoló, de csak áprilistól novemberig, télen le van zárva. A másik lehetőség a gyalogtúra, mely kb. 1 órát tart. 





A harmadik domb a 476 m magas HEXENBERG, vagyis boszorkányhegy. Nevét onnan kapta hogy itt égették meg a 16. században a várdombon elítélt boszorkányokat. 

A dombok nekem kimaradtak (ezért is nincsenek normális fotóim), de tervben van a várrom és a Braunsberg is, mindkét helyről szép kilátás nyílik Hainburgra és a környékre is. 

További képek Hainburgról:
https://link.shutterfly.com/anZhnyss1mb