2. NAP - ALBEROBELLO
Két hely volt, amit biztosan meg akartam nézni - az egyik Alberobello, a másik pedig Matera. Ezért az volt a terv hogy az első 2 nap ezeket nézem meg, utolsó nap pedig amit sikerül. Sajnos borús, esős, viharos időt jósoltak egész hétre, vagy legalábbis szerdától mindenképp. Ezért választottam keddre Alberobellot, amikor még viszonylag napos időnek kellett lennie.
Mindenhova vonattal akartam menni, többen javasolták az interneten hogy a vonatok gyorsabbak, kényelmesebbek és tisztábbak. Alberobelloba a Ferrovie Sud Est társaság vonatai járnak, kicsit messzebb van, a menetidő 1,5 óra - lenne!, de állítólag pályafelújítás miatt át kell szállni, így az interneten 3 órát mutatott Alberobelloig. Ezért inkább a busz mellett döntöttem, ez kb. 1 óra 10 perc alatt ott van. Azzal is számolni kell hogy Alberobelloba nem jár túl gyakran se a vonat se a busz. Szerencsémre még előző nap este megnéztem, így tudtam hogy korán kell indulnom. Reggel 8-kor indult a busz, csak fogalmam sem volt honnan és hogy hol kell rá jegyet venni, ráadásul elég kevés időm volt. Vicces volt, mert körbefutottam az egész állomást, a buszmegálló pedig pár lépésre volt az apartmanomtól, közvetlenül a szupermarket előtt. Én az állomás másik oldalán kerestem, a Piazza Aldo Moro téren van egy nagyobb buszmegálló, de ez a busz a Via Giuseppe Capruzzi útról indul, Largo Sorrentino megállóból. Az üzemeltető szintén a Ferrovie del Sud Est, jegyet pedig a szupermarket melletti kávézóban lehet venni (4,30 € egy út).
Alberobellot (nevének jelentése "szép fa") és különleges házait ismertem már régóta képekről, internetről. Tetszett, de nem gondoltam hogy ilyen könnyen eljutok ide és megnézem őket.
A városka a dimbes-dombos Murgia-fennsíkon terül el, és elsősorban a trullóiról ismert. A trullók (többes számban olaszul trulli) csúcsos, fehérre meszelt, kör vagy négyzet alaprajzú kőházikók, melyeket mindenféle kötőanyag nélkül építettek. Trullókat több helyen is találunk a környéken, főleg a Valle d´Itria völgyben, de legnagyobb mértékben épp Alberobellóban összpontosulnak. Nevük eredete és jelentése tisztázatlan.
Az első trullók a 16. században jelentek meg, de nagy valószínűséggel már sokkal korábban is léteztek a régióban. Kialakulásukról több monda is létezik, a legvalószínűbb szerint a házakat II. Giangirolamo Aquaviva conversanoi gróf építtette az itt letelepedő mezőgazdasági munkások és menekültek számára. Célja az volt hogy elkerülje az adófizetést, így olyan házakat akart, amiket gyorsan le lehet bontani az adószedők érkezésekor, és gyorsan újjá is lehet majd építeni. A trullók tökéletesen megfeleltek erre a célra. A csalás azonban végül kiderült, és a nápolyi király börtönbe záratta a grófot adócsalás miatt. Alberobello továbbra is a conversanoi grófok tulajdonában maradt, 1797-ben vált szabad várossá.
A trullók általában egyszobás házak voltak, belső terük kicsi. Vastag falai és kis nyílásai nyáron hűvös, télen pedig meleg levegőt biztosítottak a lakosainak. A süvegszerű háztetők egymásra helyezett kőlapokból állnak, csúcsukon dekoratív zárókő található. Másik érdekességük hogy különféle szimbólumokat festettek rájuk, melyeknek eredete tisztázatlan. Ábrázolhatnak kultikus, mágikus vagy vallási szimbólumokat, de állatövi jegyeket is. A többszobás trullók általában több ház összeépítésével jöttek létre.
Alberobelloban kb. 1500 trullo házat találunk. A műemlékvédelmi övezet (Zona monumentale) 2 részből áll. Az ismertebb Rione Monti a turistarész, itt a legtöbb ház szuvenírboltnak vagy étteremnek van kialakítva. A másik, a dombon található Rione Aia Piccola nyugodtabb kevésbé turistás, itt a mai napig laknak, de sok szállásnak kialakított trullót is találunk itt.
A buszmegállótól kb. 10 perces sétával érhető el a trulli övezet. Jó tájékozódási pont az Eni station benzinkút, mert a buszmegálló (fermata) alig láthatóan van jelölve. Mellesleg a vasútállomás is itt található, egy utcával arrébb.
A város főtere a PIAZZA DEL POPOLO. A kis Santa Lucia templom melletti teraszról jó fotókat lehet készíteni az előttünk elterülő több száz trullóról. Innen lefelé nézve bal oldalon találjuk a Rione Aia Piccolat, jobb oldalon a Rione Monti-t. Én először az előbbit indultam el felfedezni.
A negyed legkiemelkedőbb épülete a CHIESA DI SAN´T ANTONIO, mely a világ egyetlen trullo temploma. Bár csak 1926 és 1927 között épült, a trullo építészetet utánozza, úgy tűnik mintha több trullóból lenne összeépítve. 21 méteres magasságával ez a város legmagasabb "trullója". A belseje nem igazán érdekes, szerintem túl modern.
Az új városrészben is érdemes tenni egy sétát. Itt is találunk még néhány trullót. Az egyik ismertebb épülete a CASA D´AMORE, mely az első ház volt Alberobelloban ami habarcs használatával épült 1797-ben. Nevét a város első polgármesteréről, Francesco D´Amore-ról kapta, így a város felszabadulásának a jelképévé is vált.
Pár méterrel tovább, a város fő utcáján, a Corso Vittorio Emanuelle-n találjuk Alberobello fő templomát, a BASILICA DEI SANTI MEDICI COSMA E DAMIANO-t. Az eredeti templom még valamikor a 17. század előtt épült, mai neoklasszicista formája 1885-ből származik. A bazilikát Szent Kozma és Damian tiszteletére építették, az őket is ábrázoló csodatévő festmény még Alberobello alapítója, Aquaviva gróf tulajdonában volt.
A templom mögött áll a TRULLO SOVRANO, a város legnagyobb, és egyetlen emeletes trullója. 12 trullóból tevődik össze, és a 18. század elején építették egy pap számára. Ma néprajzi múzeum működik benne (belépő 2 €), emeletéről állítólag szép a kilátás. Nekem már nem volt kedvem bemenni, így nem tudom milyen belülről.
Körbejártam a 2 trulli negyedet - a Rione Aia Piccolát és a Rione Montit, vásároltam pár szuvenírt, ebédeltem, utána pedig még készítettem néhány fotót az új városrészben és délután fél 3-kor visszamentem Bariba, ismét busszal. Vicces volt, mert kb. 10 percem volt hogy elérjem a buszt, és nem bírtam megtalálni a buszmegállót, ráadásul jegyem sem volt. Azt hittem visszatalálok gps nélkül, de tévedtem. Mikor beállítottam a navigációt, már akkor késő volt, de mondom hátha... Aztán megláttam a tömeget várakozni, és épp jött a busz is. Mgkérdeztem a sofőrt hogy vehetek e jegyet a buszon, azt mondta nem, és átküldött a benzinkútra jegyet venni és mondta hogy megvár. Mire felszállt mindenki vissza is értem, és elindultunk 😊 Szóval nem sietnek, és nem csinálnak problémát semmiből.
Ugyan fél 5 körül már a szálláson voltam, de kicsit beteg voltam, így aznap már nem mentem sehova, csak a szupermarketbe, ittam az erkélyemen egy kávét és pihentem.
***MEGJEGYZÉSEK
További képek Alberobellóról:
https://link.shutterfly.com/d8Cid8jZvkb