KAPRUN - ZELL AM SEE 5.rész

5. NAP

GROSSGLOCKNER HOCHALPENSTRASSE

És elérkezett a várva várt nap, az ami miatt idejöttünk, a Grossglockner panorámaút. Nem indultunk el túl korán, Kapruntól csak kb. 25 percnyire van Ferleiten, a panorámaút kiindulópontja.

A Grosglockner Hochalpenstrasse a világ legszebb panorámaútjai közé tartozik, ugyanis 2500 méteres magasságban autózunk végig a 3000 méternél magasabb alpesi csúcsok közvetlen közelében. Maga az út 48 km hosszú, Fusch/Ferleiten és Heiligenblut települések között található, Salzburg és Karintia határán a Hohe Tauern nemzeti parkban. 36 hajtűkanyar alkotja, melyek meg vannak számozva Ferleiten irányából.

Amint azt a Hochtor-hágó közelében talált leletek bizonyítják, már a kelták és a rómaiak idejében is fontos kereskdelmi út vzetett erre, mely összekötötte Közép-Európát Olaszországgal, és később is az egyik legfontosabb alpesi átjáró volt. Az alpesi panorámaút tervével 1924-ben állt elő osztrák szakértők egy csoportja, amit akkoriban elég nevetségesnek tartottak, hisz még viszonylag kevés aszfaltút volt az országban, és még kevesebb automobil. Az első világháború utáni gazdasági válság ezt csak fokozta. Később azonban mégis a munkanélküliség egyik megoldását látták a tervben, mert több mint 3000 embernek adtak munkát. Az építési költségeket az állam állta, azzal a feltétellel hogy az út majd fizetős lesz, és a bevételből vissza tudják fizetni a költségeket. 1930-ban kezdték meg az építkezést, és meglepő módon 5 év alatt sikerült befejezni az utat, ráadásul kevesebb költségből mint tervezték. 1935. augusztus 4-én nyitották meg egy nemzetközi autó- és motorkerékpár versennyel. Később is rendeztek még jópár versenyt. Közben a panorámaút Ausztria egyik leglátogatottabb attrakciójává vált, évente kb. 900 000-en látogtaják.

A Grossglockner Hochalpenstrasse csak nyári időszakban látogatható, május és november között, az időjárástól függően. Júniusban állítólag még rengeteg itt a hó, ezért a látogatásra a nyár második fele a legalkalmasabb. Júniustól augusztusig reggel 5:30-tól este 20:30-ig van nyitva. Fizetős út, a napijegy 37 €, kaprun kártyával volt 4 € kedvezményünk. A fizetőkapuk Ferleitenben és Heiligenblutban vannak az út kezdeténél. A nap folyamán többször is ki és be lehet lépni a jeggyel. Amire figyelni kell, az az időjárás, ami a hegyekben bármikor változhat, ezért akár útlezárásokra is számítani lehet. Érdemes itt tájékozódni https://www.grossglockner.at/gg/en/, nagyon jók ezek az oldalak, vannak webkamerák is. Fontos információ még hogy délután 5-kor minden bezár, a kiállítások, és az éttermek is (elég nagy hülyeségnek tartom).

12 állomása van a panorámaútnak, ezek minden térképen fel vannak tüntetve (a jeggyel együtt adnak térképet is, magyar nyelvű is van). Ebből kettő kis kitérővel tekinthető meg. Állítólag 15 ingyenes kiállítás van, 7 tematikus útvonal, 30 háromezres hegyóriás, 14 fogadó (hütte) és hegyi legelő, és 4 játszótér. S ha szerencsénk van mormotákkal és kőszáli kecskékkel is találkozhatunk.

Mi nem siettünk, egész napot erre szántuk, és úgy gondoltuk hogy bőven van időnk mindenre. Ez mégse egészen így volt, végül rájöttünk hogy egy egész nap is kevés rá, és egy csomó mindent nem is láttunk. Hozzá kell tennem azt is hogy nagyon lassan haladtunk, mert nem bírta az autónk 😂. Az út biztonságos, száraz időben legalábbis, de mindenképpen egy erősebb autó kell hozzá, ami jól bírja a szerpentineket és a dombokat. Mi sajnos túlbecsültük az autót... felfelé nem bírta a motor, lefelé pedig a fék 😞 Végül örültünk hogy túléltük, és főleg hogy az autónak se lett semmi baja, Ausztriában azért kicsit sokba került volna a javítása.

Megpróbálom leírni az egyes állomásokat úgy ahogy mi láttuk, saját élményeinket, és azt is hol mit nem láttunk.

Mi Ferleiten felől indultunk. Ferleitenben van egy Élmény- és Vadaspark (1145 m), amit szintén ajánlottak hogy nézzük meg mert nagyon jó. A belépő 9 €, kaprun kártyával ingyenes. Meg szerettem volna nézni, de reggel semmiképpen sem akartuk ezzel az időt húzni, úgy voltunk vele, hogy visszafelé ha marad idő megnézzük.

1. PIFFKAR (1620 m) - ez az első állomás. Az elején még mindenhol meg akartunk állni, gondoltunk hogy mindent megnézünk, a kiállításokon kívül, azok nem nagyon érdekeltek, inkább a panoráma. Itt van egy kávézó, szuvenírbolt, wc és egy kiállítás, illetve egy 30 perces tanösvény. Az ösvényen elindultunk, egy domboldalon, legelésző tehenek mellett, de nem tűnt érdekesnek, így nem mentünk tovább.

2. HOCHMAIS (1850 m) - itt csak egy szabadtéri kiállítás van, és persze kilátás a tájra. Mivel nem volt szabad hely, nem álltunk meg.

3. HAUS ALPINE NATURSCHAU (2260 m) - itt is találunk mindent... múzeumot, bisztrót, szuvenír boltot, szabadtéri kiállítást, sőt mozit is. Nagyon szép a kilátás is. Mi itt megittunk egy kávét.

4. EDELWEISS-SPITZE (2571 m) - ez a panorámaút legmagasabb pontja, egy kis kitérővel érhető el a Fuschertörl étteremtől. Autóval fel lehet menni, busszal már nem. Fent is van egy étterem, illetve szálló (Edelweisshütte), és egy kilátótorony. Mi sajnos ezt kihagytuk, elég meredeknek tűnt az út felfelé, illetve azt mondtuk hogy majd visszafelé, de akkor meg már siettünk. A Fuschertörl étteremtől szép a kilátás minden oldalra, főleg a Fuscher Törl-hágóra és a Fuscher Lacke tóra. Ez volt az egyedüli hely, legalábbis azok közül ahol voltunk, ahol fizetni kellett a mosdóért (1 €).

5. FUSCHER TÖRL (2428 m) - a hágó az egész panorámaút egyik legemblematikusabb helye. A Fuscher Törl kapu tulajdonképpen egy emlékhely, az építkezés alatt elhunyt 15 munkásnak állít emléket. A dombon, mely körül fut az út van egy étterem és szuvenír bolt, a másik oldalon lent pedig mosdók. A kilátóteraszról gyönyörű kilátás nyílik többek között a Grossglocknerre is (nekünk épp eltakarta a felhő).

6. TÁJÉKOZTATÓ ÁLLOMÁS (2320 m) - itt is valamilyen kiállítás volt, nem álltunk meg.

7. FUSCHER LACKE (2262 m) - itt egy kis tavat, tengerszemet találunk, mely kb. 10 perc alatt körbesétálható. A tó mellett az eredeti útfelügyelői házban a panorámaút építéséről és a munkások életéről tekinthetünk meg egy kiállítást. A másik oldalon van a Mankei-Wirt fogadó egy kis szuvenírbolttal, kilátóterasszal és mosdókkal. Mi is itt ebédeltünk.

8. KIÁLLÍTÁS (2290 m) - ismét egy szabadtéri kiállítás.

9. HOCHTOR (2504 m) - a Hochtor-hágó volt az a pont, amin már az ókori kereskedelmi utakon is átkeltek. 1933-ban, az út építésekor egy Kr. e. második évszázadból származó kis Herkules szobrocskát találtak itt, így az itt lévő kiállítás is a római és kelta időket mutatja be. Az alagút alkotja a választóvonalat Salzburg és Karintia tartományok között. Van itt állítólag egy 30 perces tanösvény is, de találunk itt bisztrót, szuvenír boltot és mosdót is. A Hochtor környékén egész évben láthatunk megmaradt hómezőket. Nekünk is sikerült 😊.

A Hochtor után van egy elágazás (1859 m), innen vezet a második kitérő a Franz-Josefs-Höhe-hez, a másik út pedig tovább Heiligenblutba. Ez volt az az útszakasz amikor nagyon meredek lejtők kezdtek lenni, ekkor adta fel majdnem az autónk fékje... Megmondom őszintén nagyon megijedtem, és onnantól már nem tudtam felhőtlenül élvezni az utat... De azért folytattuk tovább a Ferenc József magaslathoz.

Még az elágazás előtt, a Wallackhaus fogadó mellett van egy panorámafelvonó, mely a 2604 m magas Schareckre vezet (retúr jegy 13 €). Ugyan mire mi odaértünk már nem működött.

10. SCHÖNECK (1953 m) - fogadó, tanösvény, kiállítás a természetben... igazából szerintem észre se vettük hol volt 😀 Útközben a magaslat felé van még 2 hütte is - a Karl-Volkert-Haus és a Glocknerhaus.

11. KAISER-FRANZ-JOSEFS-HÖHE (2369 m) - a Ferenc József-magaslat talán az egész panorámaút leghíresebb része. Nevét a császári pár 1856-os látogatásáról kapta. A 26 éves Ferenc József látni akarta a Pasterze gleccsert, így felmászott ide Heiligenblutból. Sissi csak a Glocknerhaus-ig jött fel. A császár látogatására emlékeztet a Kaiserstein emlékkő, és a számos Ferenc József-szobor is.

Ez a rész a legjobban kiépített, több emeletes parkolóházat, hatalmas látogatóközpontot és több éttermet, fogadót is találunk itt. Talán a legérdekesebb az autó- és motor kiállítás, mely a régi versenyeket idézi. A magaslat szimbóluma az üvegből és fából készült Wilhelm Swarowski megfigyelőtorony, mely egy hegyikristályra emlékeztet. Építését az Innsbrucki Swarowski család támogatta. Felső emeletén teleszkópok vannak, de ez nem volt nyitva mikor ott jártunk. A földszinten talán szuvenírbolt és információs központ lehetett, de nem néztük meg.

A Franz-Josefs-Höhe legnagyobb vonzereje a kilátás a Pasterze gleccserre és a szemben lévő 3798 m magas Grossglocknerre, mely Ausztria legmagasabb csúcsa és a panorámaút névadója is.

A 7 km hosszú és 17 km2 területű Pasterze a Keleti-Alpok leghosszabb, és Ausztria legnagyobb gleccsere. A Möll folyó völgyében található, legmagasabb pontja 3453 méteren van, a vége pedig 2100 méteren, a Sandersee tónál. Sajnos a globális felmelegedésnek köszönhetően állandóan csökken, évente kb. 10 métert, 1852 óta a felére zsugorodott. A Möll folyó tovább folyik a másik oldalon lévő Margaritze víztározóba, mely szintén a kapruni erőmű része. Igazából én nem is értettem hol itt a gleccser, mert a képeken mindig csak vizet láttam... nos sajnos ez is a gleccser.. volt valamikor, mára tó lett belőle 😔

A magaslatról kétféleképpen lehet lejutni a gleccsertóhoz, a gleccservasúttal vagy gyalog. A Gletscherbahn (10:00-16:00 között, retúr jegy 11 €) 150 m hosszú és 1963-ban épült. Ekkor az alsó állomása közvetlenül a gleccser közelében volt, ma innen még kb. 300 métert kell gyalogolni felfelé a gleccsernyelvig. A lépcsős gyalogút a vasút mellett vezet, lefelé kb. 30 perc, felfelé 1 óra. Állítólag jó fizikai kondíció kell hozzá, mert elég meredek. Túraútvonalak is vannak a környéken. A Gletscherweg a gleccserig és a tavakig megy, a Gamsgrubenweg pedig egy hosszabb túraútvonal a gleccser felett a Wasserfallwinkel pihenőig.

Kicsit féltem a Ferenc József-magaslatra vezető úttól, de nem volt rosszabb mint a főút. Kb. másfél órát töltöttünk itt, de ez nagyon kevés volt, csak picit körülnéztünk, fotóztunk és megittunk egy kávét. Mi rögtön az elején parkoltunk, a legelső parkolóban, onnan gyalog mentünk tovább a Panoramarestaurant-hoz. Ez több szintes, lentről egy kinti üveglift visz fel a tetejére. Innen sokkal közelebb van a Swarowski torony, mint egészen lentről gyalogolni. Itt volt egy nagyon kellemes élményünk, ugyanis láttunk mormotákat! A barátom lett rá figyelmes hogy egy család körül mormoták vannak. A férfi a kezéből etette őket mogyoróval és simogatta őket! Úgy tűnt hogy hozzá vannak szokva... Lemásztunk hozzájuk, és elég közelről sikerült őket lefotóznom (de azért egy kis zoom is volt benne) 😊. Szivesen meg is simogattam volna őket, de mikor a család elment, elbújtak a mormoták is.

Sajnos csak a Swarowski toronyig mentünk, tovább nem, azt hittük a kilátás mindenhol ugyanaz. De így nem láttam se a nagy parkolóházat, se a gleccservasutat. Ha több időnk lett volna, szivesen lementem volna a gleccserhez is, de arra tényleg több idő kellett volna. Már így is későn voltunk ott (5 óráig), még nem is értünk a panorámaút végére, és előttünk volt még az egész visszaút.

12. KASERECK (1911 m) - ez a panorámaút utolsó állomása, itt is van vendéglő és kiállítás, valamint állítólag szép a kilátás Heiligenblutra.

Heiligenblut volt az az egyik hely amit nagyon szerettem volna látni. Rég óta ismertem képekről, a tipikus kilátást a völgyre és a karcsú tornyú templomára (bár itt létünk alatt sok hasonlóan gyönyörű látványban volt már részünk). A falu irányában azonban ismét sok éles kanyar és meredek lejtő volt, már majd bele szédültünk... és amikor lenéztünk és láttuk hogy még mindig milyen magasan vagyunk, és milyen messze lehet még Heiligenblut, ez volt az a pont amikor azt mondtam a barátomnak hogy na akkor most itt forduljunk vissza... Sajnáltam, de amúgy is teljesen sötét volt már a völgyben, nem lett volna szép kilátás a templomra. Nem sokkal a fizetőkapuk után volt is egy elágazás egy kis mellékúttal, itt megfordultunk és elindultunk visszafelé. Azt hiszem már csak egy helyen álltunk meg, a Hochtor után megnézni egy hómezőt. Ezzel együtt kb. 1,5 óra alatt értünk vissza Ferleitenbe. Ebben az időszakban már nem is voltak túl jók a fényviszonyok, a legtöbb része az útnak már sötét volt.

Este 8 óra körül értünk le Ferleitenbe, az állatkert ugyan még nyitva volt (sötétedésig van), de a fékek miatt nem állhattunk, ki kellett hűlniük, így visszamentünk Kaprunba.

Összefoglalva... a Grossglockner Hochalpenstrasse csodálatos volt, és különleges élmény végigmenni rajta. A félelem ugyan rontott az élményen, de mindenképpen visszamennék még egyszer, persze erősebb autóval. Sok mindent kihagytunk... még csak szuvenírt se volt időnk venni 😃, mert délután már bezárták a boltokat.

MAGIC LAKE SHOW

Mivel korábban végeztünk, elmentünk még megnézni egy előadást Zell am See-ben. A Magic Lake Show egy 20 perces esti víz és fény show a Zell-i tavon, mely augusztus 4. és október 15. között minden kedden és csütörtökön este 9-től tekinthető meg. A belépés ingyenes, azonban az idén a covid miatt korlátozott a férőhelyek száma, így jegyet kell kérni a Zell am See-i vagy kapruni információs irodában. Kedden akartuk megnézni, de a helyszínen azt mondták már nincs szabad hely, előre kell jegyet kérni, és minél hamarabb mert nagy az érdeklődés. Így másnap reggel el is mentünk a jegyekért. Ki kellett rajta tölteni az adatainkat, és leadni belépéskor szükség esetére. Az ülőhelyek meg vannak számozva, ezek rajta vannak a jegyeken. Elég viccesek a helyek, vannak székek, lépcsők, a mi jegyünk pedig teljesen a szélére szólt, szinte már a fűben kellett volna ülnünk. De felálltunk, bár így se láttuk rendesen az előadást. Keddenként klasszikus zenét játszanak, csütörtökönként pedig filmzenéket. A zenét fényjáték és lézer show kíséri. Szép volt csak rövid 😊