5. NAP
Vasárnapra csak egy konkrét hely volt előre betervezve, a Hospital de la Santa Creu i de Sant Pau, a többi attól függött mit sikerül megnéznünk az előző 3 nap alatt, tehát az utolsó nap azt néztük meg ami addig kimaradt.
Több olyan múzeum is van Barcelonában, mely ingyesen látogatható minden hónap első vasárnapján. Ezek közül kettőt találtam érdekesnek - a Güell palotát és a Hospital de Sant Pau kórházat. Szívem szerint megnéztem volna mindkettőt, de ez nehezen lett volna megoldható, főleg hogy a Güell palotába el kell menni az ingyen jegyekért nyitáskor (10:00-kor vagy délután 13:30-kor). A kórházat pedig mindenképpen látni akartam, így oda mentünk egyenesen reggel. 9:30-kor nyitották, nem akartam túl későn odaérni, nem volt semmi információm arról hogy itt adnak e jegyet vagy bármikor be lehet e menni. 10 után sikerült odaérnünk (L4 sárga metro - Hospital de St Pau megálló).
HOSPITAL DE SANT PAUA Szent Pál kórház Barcelona egyik leggyönyörűbb szecessziós épülete, Lluís Domenech i Montaner tervezte katalán modernista stílusban 1901 és 1930 között. Az építész sajnos nem érte meg az épület elkészülését, a munkálatokat a fia folytatta tovább. A hatalmas komplexum 100 000 m2-en terül el, és több épületből áll. Eredetileg 48 pavilont terveztek, ebből csak 27 készült el. Egyedi az épületek föld alatti átjárókkal való összekötése. Az épület egészen 2009-ig kórházként funkcionált, ekkor nyitották meg mellette az új kórházat, a régit pedig felújították és múzeummá alakították át. A kórház szintén szerepel az UNESCO Világörökségi listáján. A belépő egyébként 14 euro. Én azt hittem hogy az épületek kívülről megtekinthetők akkor is ha nem fizetünk belépőt, de csak maximum a fő épületet láthatjuk kintről, mert az egyes épületek az udvarra nyílnak és oda csak belépővel juthatunk. A főépület belső díszítése a legszebb, ott vannak a reprezentatív helyiségek. A pavilonok közül 3-4 látogatható, az egyikben kiállítás van, a másikban pedig be van rendezve egy fekvőterem. A föld alatti folyosók is megnézhetők, az udvarról lehet hozzájuk több helyen is lemenni. Érdekes hogy a bejárati folyosó falára a kórház mindennapi életéből vett jeleneteket vetítenek. Az egyes épületeket rendezett park veszi körül. Állítólag könyvtár és templom is tartozik a kórházhoz, ezeket mi nem találtuk meg. Érdekes volt még hogy a metróállomás bejárata az új kórház udvarán található. Csodálatos az egész komplexum, mindenképpen érdemes meglátogatni.






Következő állomásunk a diadalív és a Ciutadella park volt, mivel ide eddig még nem sikerült eljutnunk (Arc de Triomf megálló, L1 piros metro).
ARC DE TRIOMFBarcelona diadalíve nem szokványos dialdalív, nem egy katonai győzelem miatt emelték, hanem díszítőelemként, a művészetek és a tudományok előtt tisztelegtek vele. A 30 m magas diadalív az 1888-as világkiállításra épült neomudéjar stílusban, a kiállítás bejárataként szolgált. A Passeig de Lluís Companys sétálóutca köti össze a Ciutadella parkkal. Miután lefotóztuk a diadalívet, elmentünk megebédelni, utána pedig sétáltunk egyet a parkban.
PARC DE LA CIUTADELLAEz Barcelona központjának egyetlen nagyobb parkja, sokáig az egyetlen zöld terület volt a városban. A park a nevét egy citadelláról (fellegvárról) kapta, melyet V. Fülöp építtetett 1715-ben, hogy ellenőrzése alatt tartsa innen a várost. Ez köré épült a kert. A citadella nagy részét 1869-ben lebontották, csak az arzenál maradt meg, mely ma a katalán parlament székhelye. A park legfőbb nevezetessége a CASCADA vízesés-szerű szökőkút, melyet szintén az 1888-as világkiállításra építettek, az akkor még tanuló Gaudi is részt vett az építésében. A 17,42 hektáros park szolgált a kiállítás helyszíneként. Találunk itt még egy kis csónakázó tavat, sokféle növényt, egy mammut szobrot és néhány múzeumot. Legszebb a CASTELL DE TRES DRAGONS (Három sárkány vár), mely a természettudományi múzeumhoz tartozik. A Parc de la Ciutadella része a barcelonai állatkert is.




A vasárnap délutánt a tengerpartra szántuk, mert a strandon még nem jártunk, és a kikötőből is csak egy keveset láttunk, és anélkül nem akartunk hazamenni hogy ne lássuk Barcelona tengerpartját. Mivel a Parc de la Ciutadellánál voltunk, innen közel volt a tengerpart, konkrétan a Port Olimpic kikötő.
PORT OLIMPIC és BARCELONETAAz olimpiai kiötőt az 1992-es barcelonai nyári olimpiai játékokra építették, valamint Barcelona egész addig elhanyagolt tengerpartját felújították. A strandok mellett tengerparti sétányok vannak éttermekkel, bárokkal. A Port Olimpic szimbóluma a két felhőkarcoló, az egyik a Hotel Arts luxusszálloda, a másik pedig a Torre Mapfre irodaépület, illetve a köztük lévő vörösréz hal alakú építmény. Van itt egy jachtkikötő is.
A Barceloneta Barcelona legismertebb strandja, és a legközelebb is van a városközponthoz, metróval is megközelíthető (Barceloneta megálló). Eredetileg egy kis halászfalu volt, ma egy nyüzsgő partszakasz. Nyáron túlzsúfolt, bár már most is elég sokan voltak. Jellegzetes épülete a Hotel W Barcelona, mely egy hatalmas vitorlára emlékeztet.


Mi elindultunk a Port Olimpic-től visszafelé a város irányába (azaz a Port Vell felé). Lent a strandon volt pár étterem és bár, de mind nagyon drága. Kávét akartunk inni, de nem akartunk ilyen drága helyre beülni, fent meg nem volt semmi egy jó hosszú szakaszon. 6 óra lett mire találtunk egy normális kávézót kicsit beljebb a parttól. Délutánra terveztem a strandot, hogy megnézhessük itt a naplementét, bár tudtam hogy a nap nem a tenger felőli oldalon megy le, de reménykedtem benne hogy szép színek lesznek. Eredetileg volt egy olyan ötletem hogy elsétáljunk a strand másik végére, a Kolumbusz-szoborig, mivel azt a részt eddig kihagytuk, de sajnos most is már csak este sötétben sikerült odaérnünk. Megkerültük szinte az egész kikötőt. Nem messze a Port Vell-től valami kirakodóvásár lehetett, volt ott néhány sátor, illetve az egész tengerpart melletti sétány tele volt néger árusokkal, volt belőlük minimum 100, de mire odaértünk már épp rakodtak össze. Megvacsoráztunk még a Maremagnum-ban, és utána hazamentünk metróval.



6. NAP - Hazaút
A gépünk 9:20-kor indult vissza Bécsbe. A repülőtérre ugyanúgy mentünk mint odafelé, vagyis a szállásunktól az L3-as metróval a Sants vontállomásra, onnan pedig az R2 vonattal a reptérre. Mivel 2 órával hamarabb ott kell lenni, így inkább elindultunk már fél 7-kor, nem tudtuk mennyit kell a vonatra várni. Jól is tettük, mert kellett több mint 10 percet várni rá, így csak kicsit később értünk oda. A repülőtér elég érdekesen van megcsinálva... ahol kijöttünk a vonattól (a hosszú folyosó után) rögtön fel kellett menni a lépcsőkön az indulásokhoz, de az ellenőrzés csak később jött. Az adómentes övezetben nekem úgy tűnt hogy nem sok minden volt, és nagyon drága is. A végső ellenőrzésre a kapunál sokat kellett várni, csak 9 óra után kezdték el, nem egész 20 perccel az indulás előtt. Már ekkor tudtuk hogy nem indulunk el időben. A beszállás is soká tartott, és amikor már elindultunk még utána is egy jó 10 percet gurultunk össze-vissza a kifutópályán. 9:20 helyett kb. 9:50-kor szálltunk fel. Ezúttal már nem bíztam a véletlenre az ülést, inkább kifizettem az ablak melletti kedvenc ülésem (20A), mivel napközben repültünk, és látni akartam a havas Alpokat. Az unokatestvérem elöl ült, szintén ablaknál, mert csak a végén csekkoltunk be. Egyáltalán nem volt azonban szerencsém, már indulás előtt se volt túl jó a közérzetem, és ez a levegőben is folytatódott. Nem volt jó idő, szinte egész Európa felett borús volt az ég. Amikor felszálltunk, először csak a tengert láttam, az se volt túl biztonságos érzés, utána pedig csak a nagy fehérség. Mozgott is azért eléggé a gép, bár turbulencia nem volt. Sokáig még a napot se láttuk a felhők felett, mintha végig a felhők között repültünk volna. Épp csak az Alpok felett tisztult ki kicsit az égbolt, meg Bécs környékét lehetett már szépen látni. Bécsbe végülis nem nagy késéssel értünk, 11:35 körül, de a 12-es pozsonyi buszt épp lekéstük, így fél 1-kor mentünk. Haza olyan 3 után értem.
***MEGJEGYZÉSEK
KÖZLEKEDÉS- A közlekedés nagyon jó Barcelonában, főleg a metro, melynek 12 vonala van, és szinte bárhova el lehet jutni vele, minden nevezetességet összeköt. A metrón kívül használhatjuk a buszokat, villamosokat, és a regionális vonatokat is (R, S). Többféle jegyet vásárolhatunk. Aki egyáltalán nem tervezi a közlekedést használni, vehet egy darab egyirányú jegyet (ára 2,20 €). A legjobban a T-10 gyűjtőjegyet éri meg venni (10,20 €), ez 10 darab jegyet tartalmaz melyek 75 percig érvényesek. Többen is használhatjuk a jegyet, használata egyszerű, minden alkalommal ahányszor felszállunk valamire le kell őket kezelni, annyiszor ahányan használjuk. A metrónál, vonatoknál kapuk vannak, ezeken jegy nélkül át se jutnánk, buszokon klasszikus "dobozok", mindkettő egyformán működik, a jegyet bele kell szúrni (papír jegy, nem chip kártya). Ha egyik metróról szállunk át a másikra, vagy metróról vonatra általában csak egyszer kell lekezelni a jegyet, mert csak folyamatosan megyünk tovább, nincsenek újra kapuk, csak ha kimennénk. Kifelé viszont nem kell a jegyet használni, a kapu magától kinyílik. Fontos azonban megjegyezni hogy ugyanazon a metróvonalon visszafelé nem utazhatunk ugyanazzal a jeggyel! Automaták minden állomáson vannak, itt vehetünk gyűjtőjegyet. Több zónás gyűjtőjegy létezik, 1-es zónát vásároljunk, ebben benne van egész Barcelona. Vehetünk még Hola Barcelona Travel Card-ot is, 2 napra 15,20, 3 napra 22,20, 4 napra 28,80 €, de nem éri meg. Mindenhol azt olvastam és mindenki azt tanácsolta hogy T-10 jegyet vegyünk, sokan azt mondták hogy egy elég volt kettőjüknek... Na ezt nem igazán értem, mert nekünk háromra volt szükségünk a 4 nap alatt (kettőnknek), és úgy hogy rengeteget gyalogoltunk is, és a szállásunk se volt túl messze a központtól. De Barcelonában tényleg nagy távolságok vannak, ezzel számoljunk. Viszont még így is olcsóbbra jött ki mintha 4 napos travel card-ot vettünk volna (személyenként 15 euro, és egy utunk végül még maradt is).
- Biciklit is sok helyen lehet a városban bérelni, ezek pirosak.
- Még egy érdekesség, a barcelonai taxik sárga-feketék (ilyet még nem láttam).
EMBEREK, NYELV- Barcelona Katalónia fővárosa, tehát az elsődleges hivatalos nyelvük a katalán, és csak azután a spanyol. Van már összehasonlítási alapom, jártam katalán (Mallorca) és spanyol (Madrid, Sevilla) nyelvterületen is. Ez főleg abban nyilvánul meg hogy a feliratok mindenhol 2 nyelven vannak - katalánul és spanyolul (repülőtéren angolul is), kevés olyan hellyel találkoztunk ahol csak katalánul volt valami kiírva (kávézóban vagy boltban). Tudhatjuk a hírekből hogy Katalónia függetlenséget akar és el akar szakadni Spanyolországtól. Ebből mi semmit nem láttunk, nem voltak zavargások, tüntetések, senki nem beszélt hozzánk csak katalánul. Az egyetlen megnyilvánulása a szeparatista mozgalomnak az volt hogy mindenütt sárga szalagok vannak (épületeken főleg, vagy bárhova odafestve), mellyel a lakosok a börtönbe került lázadó politikusokat támogatják, vagyis Katalónia függetlenségét (ezt a katalóniai spanyol barátom magyarázta el, mi nem tudtuk mit jelentenek).
- Ha viszont összehasonlítom Barcelonát Mallorcával a kettő teljesen más. Míg Mallorca tradicionális, zárkózott, hagyományőrző, tehát teljesen katalán, addig Barcelona egy nyitott kozmopolita nagyváros tele külföldiekkel, bevándorlókkal. Az emberek többsége akiket láttunk sötét bőrű volt (indiai, pakisztáni, török, afrikai, kínai stb), szinte minden kisebb szupermaket, szuvenírbolt az övék volt, vagy legalábbis ők dolgoztak ott, de sok kávézóban, étteremben, főleg gyorsétkezdében is.
- Az utcai árus is nagyon sok volt (szintén indiaiak, afrikaiak), akik leterítették a rongyukat és telerakták mindenfélével. Minden sarkon volt legalább kettő-három. Érdekes volt hogy sokan olyan négyszög alakú kendő szerű színes takarót árultak, amit kiragasztottak a betonra (de a fűre a parkban, sőt a homokra a strandon is!) egymás mellé sokat, ugy nézett ki mintha virágok lennének 😃 (ezt most láttam először). Mágneseket viszont megéri venni tőlük, mert sokkal olcsóbb mint boltban, és ott is csak ugyanaz van...
ÉTELEK, ÁRAKAz összes spanyolországi város közül amiket eddig meglátogattam Barcelona tűnt a legdrágábbnak. Gondolok itt főleg az ételekre, italokra, de a belépők is nagyon magasak mindenhova. Az ételek pedig nemhogy csak drágák voltak, de furcsák is. Alig lehetett valami normálisat találni normális árban. Az amihez hozzá voltam szokva Spanyolországban mind hiányzott. Kevés volt a reggeli és ebéd menü, a reggeli általában kávé és croissant volt (nem igazán tipikus spanyol reggeli), az ebéd menü is alig tartalmazott tipikus spanyol ételeket, ráadásul általában 12-13 euro volt (Madridban 10 €). Paella volt, de 14-15 € (Madridban, de Mallorcán is 10, max 12 € volt). Churrost se találtunk sok helyen, általában 4,30 € volt, mi végül 6 euróért! ettünk az Arenas bevásárlóközpontban. A tapas kultúra ami annyira jellemző a spanyolokra (főleg Andalúziára, de Madridra is) Barcelonára szintén nem jellemző... Amit láttunk az a pinchos volt (de azt is inkább csak azon a környéken ahol laktunk), kis falatkák, kenyér/kifli szeletek és arra rátéve különböző ételek, pálcikával beleszúrva, ezek olyan 2-2,50 euróba kerültek. Tapas viszont 5-6 euro (Andalúziában 1,50-3 €), és minden étteremben csak 2-3 féle volt belőle. Sangria egy pohár került 5-6 euroba (inkább vettünk a szupermarketben 3 euroért és azt ittuk egész héten 😃).
IDŐJÁRÁSMielőtt mentünk, pár napig 22 fok körül volt az idő, azt mondták az ottaniak hogy már napoztak a strandon. Spanyol barátom szerint ez egyáltalán nem normális február végén. Nekünk nem volt ilyen szerencsénk, első és utolsó nap 19 fok volt, 2 nap viszont csak 15. Simán elbírtuk a kabátot (tavaszit, sőt az unokatesómnak téli kabátja volt), alatta egy vékonyabb hosszú ujjú, melegebb napokon elég volt a rövidujjú, hidegebb napokon este a sapkát, sálat és vékony kesztyűt is elbírtuk. Főleg a Tibidabon, a hegy tetején volt este nagyon hideg, de a tengerparton is eléggé fújt a szél (bár aznap melegebb volt). A nap egyébként mind a 4 nap sütött. De mindenképp jobb volt most menni, mert kevesebb az ember, bár így is voltak már tömegek, főleg hétvégén (Ramblán, Ciutadella parkban, szökőkútnál, strandon).
- Mindenhol írták hogy sok Barcelónában a zsebtolvaj, és nagyon kell vigyázni főleg a Ramblán, illetve a tömegközlekedési eszközökön. Mi szerencsére nem találkoztunk eggyel se, szerintem azért mert még nincs szezon, és most még nem volt annyi ember, átlátható volt minden.
- Barcelonában sok a kinti mozgólépcső, főleg a Font Mágica és a Palau Nacional körül (ilyet először Toledoban láttam, és meglepett)
- Még egy érdekesség... a legtipikusabb katalán szuvenírek a kakiló figurák (caganer). Ezek eredetileg a katalán betlehem részét képezték, ma viszont már minden híres emberről illetve kitalált karakterről készül ilyen figura, és nincs olyan szuvenírbolt, mely ne lenne tele velük (a kép az internetről van, mivel sajnos sajátom nincs).

- És akkor összegzésképpen jöjjön az általános véleményem Barcelonáról.. Nem tudom egyértelműen azt mondani hogy "tetszett" vagy "nem tetszett". Kétségkívül Barcelona gyönyörű város, nagyon sok minden van ott, és sok szép látnivaló. Természetesen elsősorban Gaudi művei, ezek nyűgöztek le engem is a legjobban - a Sagrada Familia, a Güell park, ezenkívül pedig a zenélő szökőkút, a Szent Pál kórház és a Tibidabo. Ami nem tetszett hogy Barcelona hatalmas város, minden távol van egymástól, sokat kell járni (vagy metrózni) egyik nevezetességtől a másikig, és nincs egy központja ahol a legtöbb minden található, mert minden máshol van... Ami viszont a legjobban nem tetszett, hogy Barcelonában semmi spanyol nincs, de még katalán is alig. Nagyon kevés helyivel találkoztunk, mint írtam korábban a legtöbb ember ázsiai volt. A kaja is csalódást okozott, nem az volt amit vártam...
Ha pedig összehasonlítom a két várost - mindig ez a kérdés - hogy Madrid vagy Barcelona... nos ami a nevezetességeket illeti, Barcelona szebb, több minden van itt, ami pedig minden mást illeti, egyértelműen Madrid! Szóval aki látni akarja Barcelona nevezetességeit vagy szereti a kozmopolita világvárosokat, az látogassa meg, de aki egy igazi spanyol várost akar spanyol hangulattal, menjen inkább Madridba.
További képek Barcelónáról:
https://qq0u.app.link/e/oXDuZz5xoV