BARCELONA 3.rész

4. NAP

Szombatra Barcelona két dombját - a Montjuic-et és a Tibidabo-t terveztük.

PLACA D´ESPANYA

A napot a Placa Espanyan kezdtük, mely a Montjuic lábánál fekszik. Előző este jártunk itt a zenélő szökőkútnál, de természetesen meg akartuk nézni nappal is. Mivel közel volt hozzánk, így most is gyalog mentünk. A Placa d´Espanya-t és az egész környékét az 1929-es világkiállításra alakították ki. Barcelonában ez már a második világkiállítás volt, de az első kevésbé volt jelentős. A kiállítás a Montjuic hegy lábánál terült el. A Placa d´Espanyan álló két 47 m magas velencei torony (melynek alapját a Szent Márk harangtorony képezte) a kiállítás főkapujaként szolgált. A barcelonai világkiállítással egyidőben rendezték meg Sevillában az ibero-amerikai kiállítást (erről már írtam korábban itt).

ARENAS DE BARCELONA

A Las Arenas szintén Barcelona egyik érdekessége, ugyanis az egyik volt bikaviadalarénát alakították át bevásárlóközponttá. Nem sok maradt az eredeti épületből, valószínűleg csak a külső fal, nekünk úgy tűnt hogy egy új épületet hoztak létre a belsejében. Ott nem sok utal eredeti funkcióra, talán csak az szokatlan hogy kör alakú, és érdekes pilléres szerkezet tartja az egészet. A bikaviadal arénát 1900-ban építették neomór stílusban, az utolsó bikaviadalt 1977-ben tartották itt. 2011-ben nyitották meg újra bevásárlóközpontként. A tetején 360 fokos körkilátó található, ahova fel lehet menni a külső panorámalifttel (1 euro) vagy ingyenesen az épület belsejében mozgólépcsővel az ötödik emeletre.

PALAU NACIONAL

Az 1929-ben a világkiállításra épült gyönyörű és hatalmas neoreneszánsz palota ma a Katalán Nemzeti Szépművészeti Múzeumnak (MNAC) ad otthont. Ez Barcelona legnagyobb múzeuma, román, gótikus, reneszánsz, barokk és modern katalán festményeket, valamint szobrokat is találunk itt (a belépő 12 €). A Palau Nacional környékét teraszokkal, vízesésekkel és szökőkutakkal gyönyörű parkká alakították a világkiállítás idején. Legfőbb nevezetessége a FONT MAGICA, a zenélő szökőkút.

MONTJUIC

A Montjuic Barcelona kisebbik hegye, 173 m magas, jelentése zsidó hegy. Sok látványosságot kínál, melyek többsége az 1929-es világkiállításra vagy pedig az 1992-es olimpiai játékokra épült. A hegy lábánál találjuk még a Poble Espanyolt (Spanyol falu), mely egy skanzenféle, Spanyolország különféle épületeinek a másolatai tekinthetők itt meg (én ezeket inkább eredetiben nézném meg mint a másolatukat Barcelonában), az Olimpiai parkot az Olimpiai stadionnal, melyet eredetileg a világkiállításra építettek, majd felújítottak az 1992-es nyári olimpiai játékokra (ingyenes látogatható, de állítólag el van hanyagolva), és a Funadció Joan Mirot, mely modern művészeti galéria (ezeket mi kihagytuk, mivel sem a sport, sem a modern művészetek iránt nem rajongunk).

A Montjuic tetejére többféleképpen is fel lehet jutni... busszal, gyalog vagy libegővel. Mi az utóbbit választottuk. A libegőhöz siklóval (mely pillanatnyilag felújítás alatt áll, ezért nem működik) vagy busszal (50es, 150es) is eljuthatunk, de felesleges, mert a szökökúttól kb. 20 perc gyalog, és sok mozgólépcsőt is találunk a teraszokon 😊.

A LIBEGŐ egy irányban 8,40 €, oda-vissza 12,70 € (online megvéve 11,43). Terveztem a felvonózást, de mivel félek a magasban, néztem úgy kb. 10 percig hogy nem megy e túl magasan és gondolkoztam hogy beleüljek e 😂. Írtam már korábban hogy a másik libegőbe, mely a kikötőből indul, bele nem ültem volna semmi pénzért! Erre végül rábólintottam, megkérdeztem a pénztárnál hogy mennyi ideig tart a feljutás a várig, azt mondta a pasi 10 perc... na az még 5 perc se volt szerintem! Olyan rövid volt hogy még félni se volt időm! 😂 Szép a kilátás a városra, de annyi idő alatt alig pár képet tud az ember készíteni, nemhogy még élvezze is a kilátást. Félúton is ki lehet egyébként szállni, a botanikus kertnél, mi a végállomásig mentünk, a Castell de Montjuic-ig.

A CASTELL DE MONJUIC egy 17. századi erőd a hegy tetején. A belépő 5 euro (vasárnap 15:00 után ingyenes), de állítólag nem éri meg, nincs benne semmi, csak a kilátás szép, az meg kívülről is látható. Mi körbesétáltuk az erődöt, viszont onnan csak a hatalmas teherkikötőre van kilátás, a város a másik felén terül el.

A hegyen találunk még néhány botanikus kertet és parkot is szétszórva a vár és a Palau Nacional között. Az alacsonyabban fekvő részekről szebb a kilátás is a városra és a kikötőre. Van ott néhány bódé is ahol ételt, italt lehet venni. Mi itt csak pár fotót készítettünk és ettünk egy szendvicset, utána pedig visszamentünk a Placa d´Espanyara, ezúttal már busszal. Érdekes módon az volt kiírva a buszra hogy a végállomás a Palau Nacional mellett van oldalról, és ki is szállt ott mindenki, de utána rögtön beugrott a Placa Espanya - Las Ventas megálló, úgyhogy mi mentünk még egy megállót 😄

Folytattuk is rögtön az utunkat, metróval a Placa Catalunya-ra (L1 piros metro, a Las Ventas alatt van a megállója), ugyanis következő uticélunk Barcelona másik hegye, a Tibidabo volt.

TIBIDABO

A Tibidabora több eljutási lehetőség is van, de egyik se túl egyszerű. Tanulmányoztam az interneten az eljutási módokat... van régi kék villamos (ami pillanatnyilag nem üzemel), sikló (ami csak hétvégén jár), stb. Két lehetőséget néztem ki, ami aktuális és használható... az egyik egy egyenes járat - T2A (ún. Tibibus), egyirányú jegy ára 3 euro, és nem érvényesek rá a tömegközlekedési jegyek, a másik többszöri átszállós, de végig érvényes rá a T-10-es gyűjtőjegy. A terv az volt hogy odafelé van időnk, kipróbáljuk az átszállóst, visszafelé pedig mikor már fáradtak leszünk jövünk a Tibibusszal. Szóval a Placa Catalunyától az S1 vagy S2 vonattal kell menni a Peu del Funicular megállóig. Na mi már itt gondban voltunk, ugyanis nem találtuk az S vonatok állomását. Metróval érkeztünk a Placa Catalunyára, és feltételeztem hogy a vonat is ugyanonnan indul a föld alól.. ott viszont csak R-es vonatok vannak. Az S-esekhez fel kell menni a metróból és a Rambla végén a Zurich kávézó előtt kell lemenni az aluljáróba. A Peu del Funicular állomásról a Funicular de Vallvidera siklóval kell továbbmenni a Vallvidera Superior állomásig (végállomás), onnan pedig a 11-es minibusszal tovább a Tibidabora. Azt írták az interneten hogy a sikló 10-15 percenként jár, a minibusz pedig fél óránként... Na mi ahogy kiszálltunk a vonatból, várt ránk a sikló és máris indult (egyenesen átsétáltunk a vonat megállójától), és ahogy kiszálltunk a siklóból a minibusz is azonnal jött (közvetlenül a bejárat előtt áll), az egész út kb. fél óráig tartott! A leghosszabb szakasz talán a buszos út volt, ahogy kanyargott fel a hegyre, de szép volt a kilátás útközben is!

A Tibidabo Barcelona legmagasabb hegye, 512 m magas, így innen a legszebb a kilátás az egész városra. Nevét egy legendáról kapta, miszerint itt kisértette meg az ördög Jézust. Megmutatta neki a világ összes országát, mondván ezt mind neked adom ha leborulsz és imádni fogsz engem. "Tibi dabo" latinul annyit jelent "neked adom". Itt találjuk Spanyolország legrégibb VIDÁMPARKJÁT, mely 1905-ben nyílt. Néhány akkori attrakció a mai napig működik. A belépő a vidámparkba 28,50 €, de néhány régi attrakció a parkon kívül található, ezekre külön kell fizetni, és meg is lehet őket nézni közelről. Legismertebb a színes óriáskerék, melyet sokat fotóznak Barcelona panorámájával.

A TEMPLE DE SAGRAT COR, vagyis a Szent Szív Templom csak 1900 után épült, és 60 évig tartott az építése. Érdekessége hogy 2 templomból áll - az alsó neobizánci, a felső neogótikus stílusú. A templom tetején lévő Krisztus szoborhoz is fel lehet menni lifttel (3,50 €) - mi ezt kihagytuk.

Itt találjuk még a tv-tornyot, a TORRE DE COLLSEROLA-t is, mely 288,4 m magas, és az 1992-es nyári olimpiai játékokra épült. Itt is van kilátás, fel lehet menni a 10. emeletére egy üveglifttel, és egy körpanorámában gyönyörködhetünk 135 m magasban (5,60 €). Gondolkodtam rajta hogy megnézzük, de nem találtam a neten aktuális nyitvatartást, és az üveglift amúgyis elég félelmetesnek tűnt, ráadásul a kilátás csak üvegen keresztül van, de nem is volt kedvünk már máshova menni. A torony állítólag 10 perces sétára van a templomtól és a vidámparktól.

A Tibidabora mindenképp megéri feljönni ha van rá idő. Fantasztikus a kilátás az egész városra, a templom is nagyon szép kívülről, illetve az altemplom belülről is, és az attrakciók is hangulatosak. Van itt néhány bódé és egy zárt étterem is, tehát ételt, italt lehet több helyen is venni, és padokat is találunk kint, ahol pihenhetünk és gyönyörködhetünk a kilátásban. Eredetileg azt terveztem hogy megnézzük itt a naplementét, valamennyire ez sikerült is, azt még megvártuk amíg a lemenő nap szépen megvilágította az épületeket, de a naplementét már nem vártuk meg, mert kezdett nagyon hideg lenni odafönt. A nap egyébként sem a tenger fölött megy le, hanem a tv-torony oldalán a hegyek fölött, így nem is bántuk. Ahogy korábban írtam visszafelé a Tibibusszal akartunk menni, de fogalmunk sem volt honnan indul, csak a 11-es minibuszt láttuk, az közvetlenül a templom előttől indul, így végül mentünk azzal. Visszafelé se volt gond... a busz is gyakran járt, a sikló csak pár percet állt indulás előtt, és a vonat is jött nemsokára.