2. NAP
Második napunkat Charlottenburg felfedezésével kezdtük. Tőlünk az S46-os vonat ment a Westend megállóra, onnan pedig az M45-ös busz, mely közvetlenül a kastély előtt áll. Charlottenburg a Hohenzollern királyi család berlini székhelye volt. Eredetileg I. Frigyes király felesége, Sophie Charlotte nyári rezidenciájának épült. A kastélyhoz egy szép angol-francia kert is tartozik, benne több kisebb épülettel. Mindegyikbe külön belépőt kell fizetni. A palotába 10 euro, a Schinkel pavilonba, Belvedere-be és a mauzóleumba 3-4 euro. Végül nem mentünk be a palotába, mert úgy döntöttünk hogy inkább a Potsdami palotát nézzük meg belülről is. Csak sétáltunk egyet a parkban, nagyon szép, tele volt virággal is.
Charlottenburgból elsétáltunk az U7-es metro megállóhoz (Richard-Wagner-Platz), és elmentünk a Kurfürstendammra (Adenauerplatz). A Kurfürstendamm vagy rövidítve Ku´damm Berlin elegáns bevásárlóutcája. Tele van drága üzletekkel, elegáns hotelekkel, éttermekkel, kávézókkal.
Az utca végén található a Vilmos császár emléktemplom (Kaiser-Wilhelm-Gedächtnis-Kirche). A neoromán templomot II. Vilmos építtette nagyapja, I. Vilmos császár emlékére a 19. század végén. 113 m magas tornyával Berlin legmagasabb épülete volt. 1943-ban lebombázták a templomot, csak ez az egy torony maradt meg belőle, melyet a berliniek "szuvas fognak" neveznek. A romokat nem bontották le, hanem megmaradt a világháború emléktemplomának. A torony még így is gyönyörű! A belsejében egy kis múzeum és néhány megmaradt mozaik látható. A régi torony mellé felépítettek egy modern vasbeton csarnokot és egy harangtornyot is. Ezeket apró kék üveglapok fedik. Érdekes látvány belülről, ahogy a két templom kontrasztja is kívülről. Berlin újjászületését szimbolizálja.
Az Kurfürstendamm vége a Wittenbergplatz, ahol néhány bevásárlóközpontot is találunk, mint pl. az Europa Centert vagy Németország legnagyobb bevásárlóközpontját a KaDeWe-t (Kaufhaus des Westens). A tér tele van éttermekkel, kávézókkal. Érdekes és régi a metro megálló épülete is.
Következő állomásunk a Checkpoint Charlie volt. Útközben még megnéztük a Sony Centert a Potsdamer Platzon. Ez az ultramodern bevásárló- és szórakoztatóközpont 2000-ben épült. Tulajdonképpen egy 7 épületből áll komplexumról van szó, melyben az üveg és az acél dominál. Állítólag érdekes az esti fényjátéka, de ezt sajnos nem sikerült megnéznem.
A Potsdamer Platz egyébként Európa egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja volt a 2. világháborúig, amikor teljesen lebombázták. Ma itt csoportosulnak Berlin felhőkarcolói. Még egy érdekesség is kapcsolódik hozzá, hogy Európában először itt használtak közlekedési lámpákat.
A Checkpoint Charlie (Friedrichstrasse) katonai ellenőrzőpont illetve határátkelőhely volt a vasfüggöny berlini szakaszán az amerikai és a szovjet szektor között. Neve onnan ered hogy ez volt sorrendben a 3. határátkelőhely - tehát C, ennek a jelölése pedig a NATO fonetikus ábécéjében Charlie. Ma ez inkább egy turistafogás, ahol egy bódét találunk 2 katona statisztával, akikkel 3 euróért le lehet fényképezkedni. A közelben van egy ingyenes múzeum is, mely a fal történetét mutatja be. Arra viszont készüljünk fel hogy itt mindig tömeg van, ráadásul a járműforgalom is nagy az utcán.
A nap végére terveztük az East Side Gallery-t, naplementével a Spree folyó felett. Naplementéig volt még egy kis időnk, és tulajdonképpen már minden fontosat megnéztünk a városban. Indulás előtt természetesen készítettem egy listát Berlin látnivalóiról, érdekességeiről, és szerettem volna még sétálni a központban a folyó partján. A Spittelmarktól elindultunk a Märkisches Ufer (part) irányába. Itt található Berlin történelmi kikötője (Historischer Hafen), ma is sok sétahajó indul innen a Spree folyón. A parton eredeti 18. századi házakat találunk.
Teljesen véletlenül botlottunk bele a Märkisches museum-ba, mely egy szép tégla templomépület. Ki volt írva hogy múzeum, és hogy a belépés ingyenes (június 9.-ig), így bementünk. Jó döntés volt. A városi múzeum kiállításai találhatók benne. Kerestem infot az eredeti templomról, de rájöttem hogy az épületet valójában múzeumnak építették 1908-ban, és több épületrészből van összerakva, melyet a brandenburgi tartomány különböző épületeiről mintáztak. Leginkább középkori kiállításokat találunk benne - templomok, kápolnák, vártermek, de vannak itt régi hangszerek, órák, egy berendezett régi tanterem, stb. A legérdekesebb mégis az a szerkezet volt, ahol 3D-ben láthattuk régi képeken hogy nézett ki Berlin a háború előtt. Fájt a szívem, hogy mennyi gyönyörű épület veszett oda... 😢 Aki erre jár, mindenképpen látogassa meg a múzeumot.
Innen már az East Side Gallery-hez mentünk, az Ostbahnhof S-bahn megálló van hozzá a legközelebb. Innen csak egy rövid séta a Mühlenstrasse-ig, itt kezdődik a berlini fal leghosszabb megmaradt szakasza. Az 1,3 km hosszú festményekkel díszített fal a világ leghosszabb szabadtéri galériája. Leghíresebb képe a Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker testvéri csókját ábrázoló festmény. A legtöbb graffiti egyébként a békéről, toleranciáról és a fal lebontásáról szól.
Az East Side Gallery végén szeli át a Spree folyót az Oberbaumbrücke, Berlin kétségkívül legszebb hídja. 2 szintes tornyos építmény, alsó szintjén autók, míg a felső szintjén a metro jár.
Egyik legideálisabb hely Berlinben a naplemente megcsodálására az Elsenbrücke (Treptower Park megálló), ahonnan a panorámaképben látható az Oberbaumbrücke, a TV torony és a Molecule men nevű figurák is. Ezeket Jonathan Borofsky amerikai művész tervezte, és a világ több városában megtalálhatók. A berlini 3 molekula figura Berlin 3 kerületének összefonódását, valamint az emberi egységet szimbolizálja. Ez egy szép befejezése volt a napnak.
KATTINTS IDE A 3. RÉSZÉRT...
További képek Berlinről:
https://qq0u.app.link/e/dSwY99ZSbU
