2017.05.01. - 2017.05.05.
Ismét rászántam magam hogy repüljek, megint ugyanazzal a barátnőmmel, Zuzkával, és ezúttal végre meglátogattam álmaim országát, Spanyolországot. Kb. 11 éve kezdtem spanyolul tanulni, amikor egyetemre mentem, kellett választani egy másik nyelvet az angol mellett, de többé-kevésbé magam tanultam meg az évek során, könyvekből, barátoktól... Azóta ismerkedem a spanyol kultúrával, és nagyon sok embert is megismertem, akár interneten keresztül, akár személyesen... és régóta hívtak már a barátaim... de nem jött össze, főleg azért mert féltem a repüléstől. Pedig imádtam mindent ami spanyol, az országot, az embereket, a nyelvet, a kultúrát... úgy éreztem ott szeretnék élni... Aztán az életem más fordulatot vett, Görögországba kerültem, szinte már az lett az otthonom. De most végre ellátogathattam a régóta áhított Spanyolországomba is, mégha csak 3 napra is.. de hiszem hogy ez csak a kezdet... 😉
1. NAP
Mivel sajnos sokáig nem tudtuk hova is menjünk és mikor, illetve pénzem se volt sok, így sokáig gondolkoztunk, s mire sikerült eldöntenünk az uticélt és az időpontot, már eléggé felmentek a repülőjegyek árai. A barátnőm eléggé jártas az ilyesmikben, talált egy angol oldalt - Expedia-t, ahol együtt lehet repülőjegyet és szállást venni, így kedvezményesebb az ár. 200 euróra jött ki a repülő oda vissza és a szállás 4 éjszakára egy személyre. Pozsonyból repültünk Madridba, sajnos nem túl jó időpontokban repül a Ryanair... sem oda sem vissza. Éjszaka vagyunk ott, és hajnalban indulunk vissza. Ezért szükséges plusz egy éjszakát fizetni, és abból a napból semmink nincs. 20.25-kor indult a gépünk, és 2 órával előtte ott kellett lenni a repülőtéren. Most ügyesebbek voltunk, így az elsők között csekkoltunk be. Megint jó ülést sikerült kapnunk a gépen - odafelé a 11es, visszafelé a 12-es sorban. A repülés szerencsére jó volt, bár nem láttunk semmit sötétben. 3 órát tart az út Madridba. Ugyan 10 perccel hamarabb szálltunk le (23.15-kor), még kb pont annyit gurultunk a leszállópályán. Madrid reptere (Barajas) hatalmas, 4 terminálból áll, a Ryanair mindig az 1-es terminálból repül, mi pedig a 4-es terminálnál szálltunk le, mely külön épület. Féltem most is, de kezdtem megszokni a gondolatot hogy a repülő biztonságos és nem történhet semmi ha jó az időjárás. 😉 A nyomáskülönbségeket éreztem felszálláskor, de fent a levegőben már jó volt. Nekem megint a leszállás volt a legkellemesebb.
Madridban már várt bennünket egy régi kedves ismerősöm, José, akit a netről ismertem, elvitt bennünket a szállásunkra kocsival. Szerettem volna kipróbálni a tömegközlekedést a reptérről, de nem ajánlotta éjjel. A metro ugyan fél 1-ig jár, de fél órás intervallumokban, és kb 3 metróval kellett volna menni. Könnyen előfordulhat (ha például késik a gép) hogy a legutolsót már lekéssük, és ott maradunk valahol egyedül a városban... Meg hát azért éjszaka, fáradtan, táskákkal nem olyan kellemes sétálgatni, várakozni... Autóval pedig 20 perc alatt odaértünk.
Szállásunk a JQC Rooms hostel volt (Calle de la Cruz 33), ez volt a legolcsóbb amit találtunk. A hostel maga teljesen egyszerű, külön szobánk volt, de közös fürdőszobánk. A szoba kicsi volt, 2 részre választva, tehát tulajdonképpen külön aludtunk. Volt mosdónk hajszárítóval, meg éjjeliszekrény lámpával, de semmi ruhásszekrény, vagy bármi egyéb rakodásra szolgáló hely. Egyébként tiszta volt, a fürdőszoba is normális. Az ablakunk a hátsó udvarba nézett, így nem volt olyan zajos, bár így is lehetett hallani éjszaka a zenét, mert mellettünk egy diszko volt. Sokkal zajosabbak voltak azonban a folyosón járkáló, ajtókat csapkodó, bőröndöket húzó turisták. A hostel fekvése azonban annyira jó, hogy szerintem máskor se választanék mást. Teljesen a központban található, s a környék tele van élettel éjjel-nappal, az utcák tele vannak éttermekkel, bárokkal, kávézókkal, boltokkal... és a Puerta del Sol és a Plaza Mayor is 5-10 percre van innen. Érdekes hogy a városközpontban leginkább csak hosteleket találni, hoteleket inkább a távolabb eső utcákban láttunk.
Éjfél körül értünk a szállásunkra, a recepciós bácsi kicsit fura volt, de kedves. Utána még kimentünk, sétáltunk egyet a környező utcákban, és beültünk egy bárba.
2. NAP - TOLEDO
Korán keltünk, mert Toledo volt a mai célpont. Oda is José vitt el minket autóval. Eredetileg csak Madridban akartunk maradni, de többen mondták hogy Madridra elég 2 nap is, Zuzka pedig mindenáron Toledot szerette volna megnézni, így végül elmentünk oda is. Azért mindjárt az első nap, mert Madridban május 2-án ünnep van, így az ismerősöm nem dolgozott aznap.
Toledo Madridtól kb 70 km-re délnyugatra fekszik, a Tajo folyó partján, Kasztilia-La Mancha tartomány székhelye. Ez volt Spanyolország régi fővárosa Madrid előtt, történelmi városmagja szerepel az UNESCO világörökségi listáján, főként azért mert nagyon jó állapotban megmaradt, és mert három kultúra élt itt együtt harmóniában - keresztény, muszlim és zsidó. Ezenkívül a város a római katolikus egyház spanyolországi központja is.
A városközpont egy dombon fekszik, melyet a folyó ölel körül. Az autót ezen kívül hagytuk, és érdekes módon innen mozgólépcsőn lehet feljutni a központba megerőltető gyaloglás nélkül (olyasmi mint a metróban). Mi a központi térre, a Zocodover-re mentünk. Toledo központja kicsi, könnyűszerrel bejárható gyalog, bár kicsit dombos. Először kerestünk egy reggelizőhelyet, aztán elindultunk felfedezni a várost. Elsőként a katedrálist néztük meg - az egyik legnagyobb és legszebb Spanyolországban, 90 m magas tornyával. A belépő 10 euro, amit én sokalltam, így csak kívülről néztem meg. Zuzka azonban kiváncsi volt rá és bement, én addig sétáltam a környéken. A katderális mellett található a városháza is a turista információs irodával (+ ingyenes wc).
Következő állomásunk a zsidó negyed 2 zsinagógája volt, a Transito és a Santa Maria de la Blanca. Az előbbiben a szefárd zsidók múzeuma van berendezve, az utóbbi állítólag Európa legrégibb zsinagógája. Mindkettő csodás mudéjar (mór) stílusban épült. A belépő az egyikbe 3, a másikba 2,50 euro, tehát nem vészes egyik sem.
A város tele van templomokkal és kolostorokkal, régi városfalakkal, tornyokkal, bástyákkal, hidakkal. Minden épülete egyébként egyforma tégla színű, a háztetők is. A zsinagógákhoz hasonló mudéjar épület a régi muzulmán mecset is, melyet katolikus templommá alakítottak (belépő 2,80 €).
A város szimbóluma a katedrális mellett az Alcazar épülete - eredetileg mór erőd, később királyi palota, ma pedig katonai múzeum műlködik benne.
Közben ebédeltünk, és fél 5 körül találkoztunk Joséval. Autóval elmentünk még az egyik legszebb kilátóhelyre ahonnan egész Toledo látható (Mirador del Valle). Gyönyörű panoráma fotókat lehet itt készíteni.
Délután elég nagy volt a forgalom a Madridi hosszú hétvége miatt, kb 1,5 óra alatt értünk vissza a szállásunkhoz. Szép város Toledo, megérte megnézni. Bár egy-két dolog kimaradt, egy fél nap azért így is elég rá.
MADRID
Megpihentünk a szálláson, és kimentünk még sétálni Madridba. A szállásunktól délre indultunk el, és teljesen véletlenül a Lavapiés negyedben kötöttünk ki. Ez Madrid régi zsidó negyede, ma pedig a város talán legmultikulturálisabb régiója (ami rögtön fel is tűnt... a különbőző nemzetiségű, bőrszínű, és szexuális orientációjú emberek alapján). Vacsoráztunk egy tapas bárban a Tirso de Molina téren, utána pedig még megnéztük a Mercado de San Miguel piacot a központban. Ez Madrid legismertebb, és leginkább turistáknak szóló piaca (így a legdrágább is). Az épület vaskonstrukciója tipikus piacot idéz, mégse egy zöldség és gyümölcs, vagy halpiacot képzeljünk el benne. A Mercado de San Miguel-en mindenféle apró ínyencségeket, csemegéket kóstolhatunk meg (halak, tengeri herkenytűk, sonkák és egyéb tipikusan spanyol ételek, édességek), de van itt két bár is, ahol le is ülhetünk.
KATTINTS IDE A 2. RÉSZÉRT...
További képek Toledóról:
https://qq0u.app.link/e/P13akK1abU
