ELLMAU

ELLMAU - GOING AM WILDEN K AISER 2025 .08.28. Hegyi doktor rajongók figyelem! Ez a poszt most leginkább erről a témáról fog szólni... 😊Anyukámmal nagy Hegyi doktor rajongók vagyunk, a sorozat eddigi összes részét megnéztük. A filmet is szeretjük, de leginkább a tájak miatt néztük meg akár többször is, imádjuk a hegyeket! Gondolkoztam rajta hogy szívesen meglátogatnám a forgatási helyszíneket, akár önálló kirándulásként is.

ATHÉN 2016 3. rész

3. NAP

A koncert után fél 7 körül értünk a hotelba, utána mentünk aludni. 11 körül ébredtünk fel, a reggelit kihagytuk. Pireuszba mentünk aznap, metróval, a fő kikötőből pedig busszal a Marina Zeaba. Onnan sétáltunk, és busszal átmentünk a Mikrolimanoba is. Ittam ott egy kávét (pont ugyanott ahol ősszel is). Aztán visszamentünk busszal a központba. Sétáltunk a Sotiris sétálóutcán, megnéztünk pár üzletet és ettünk souvlakit. Megnéztük még a templomokat és visszamentünk a hotelba.





4. NAP

Összepakoltunk, megreggeliztünk, a csomagjainkat pedig a recepción hagytuk. Elsétáltunk a Régészeti múzeumig, a Zuzka oda akart menni. Nekem nem volt kedvem, tudtam hogy úgyis fogok még járni Athénban, lesz rá máskor is lehetőségem. S ha ez a kirándulás már úgyis az énekesekről szólt, úgy döntöttem elmegyek megnézni Pantelis Pantelidis sírját, onnan épp útban volt. A fiatal (és nagyon tehetséges!) énekes kb 2 héttel azelőtt halt meg egy szörnyű autóbalesetben. Sajnos korábban nem nagyon ismertem, a halálakor jöttem rá mennyire tehetséges fiatalember volt. Ha már ott voltam épp nem sokkal a temetése után, szerettem volna ellátogatni a sírjához. 

Elsétáltam a Victoria metró állomásra, ott voltak menekültek is!!! A Nea Ionia megállóra mentem, nagyon szép volt az az egész környék, mintha nem is Athénban lett volna, inkább Bécsre hasonlított. Onnan busszal kellett tovább mennem, de ne bírtam kivárni, már majdnem feladtam, több mint 40 percet vártam a buszra. Aztán csak sikerült elmenem, de csak kiugrottam, gyorsan megnéztem a sírt, és már jöhettem is vissza. Megkérdeztem egy paptól hol van, de nem fotózhattam le, mert rám mordult egy öreg néni hogy mit képzelek... 😞 Már nem volt úgy kidíszítve a sír mint korábban. 



Utána Épphogy csak visszaértem időre, Zuzka már várt rám. Elmentünk még ebédelni az Exarchiába, ez is Athén egyik leglepukkantabb része, tele graffitivel.. De sok diák jár ide, így olcsóbb.

Utána elmentünk a hotelba a csomagjainkért, és mentük a repülőtérre. Először csak a jegyeket és az útlevelet nézték, utána már a duty-free zóna volt, de a check-in-re elég későn mentünk, már majdnem el is késtünk 😡 Muszáj volt betolakodnunk előre. Ott jobban ellenőriztek, átmentünk a röntgenen, ki kellett venni a fényképezőgépet, tabletot, levetni nem kellett semmit, de végigtapogattak 😲 A folyadékokra viszont adtak zacskót. A jegyet és útlevelet vagy ötször ellenőrizték, és még a legvégén is lehetett innivalót venni automatában (a repülőben 3 € volt!!). A repülés simán ment, a felszálláskor kezdtem érezni megint azt a pánikot, de olyan 5-10 perc után elmúlt, képeket nézegettünk a tabletomon 😉 Aztán nyugodt voltam már az egész úton, még fel is álltam egyszer. A leszállás is simán ment, annak ellenére hogy nálunk szörnyű idő volt, észre se vettük mikor a repülő földet ért! És boldog voltam hogy milyen szép repülés volt, és hogy bírtam is szépen 😊




Összességében jó volt a kirándulás, csak rövid. Az idő szép volt, meleg, menekültet se sokat láttunk, és nem is volt semmi veszélyes, bár mintha kicsit több lett volna a gyanús alak a városban (főleg az Omonia és a Metaxourgio környékén, de a Monastirakin is). Csak azt sajnáltam hogy az athéni barátaimmal nem találkozhattam. Örültem viszont és büszke voltam magamra hogy kipróbáltam a repülést mégha féltem is. 😊