BELÉMHa Lisszabonban járunk, minden bizonnyal ellátogatunk a Belém negyedbe is, itt található ugyanis a város 3 legjelentősebb nevezetessége - a Szent Jeromos-kolostor, a Felfedezők emlékműve és a Belém-torony.
Belém a Tajo folyó torkolatánál fekszik, régen hajógyárak és dokkok voltak itt, és a 15.-16. században innen inultak hajóútjaikra a híres portugál felfedezők, köztük Vasco da Gama is, ezért a negyed szorosan összefügg Portugália aranykorával. Belém korábban külön község volt, csak 1885-ben egyesült Lisszabonnal. Belém egyébként Betlehem portugál neve, nevét Betlehemi Szűz Máriáról kapta. Nyugodtabb mint a belváros, többek között múzeumokat, parkokat és partmenti kávézókat találunk itt.
Belémbe elvileg háromféleképpen juthatunk el - vonattal, busszal és villamossal. A vonatban nem vagyok biztos... azt írták hogy a Cais do Sodré állomásról megy vonat Belémbe, de fogalmam sincs hol lehet Belémben a vonatállomás, amit a térképen találtam az elég messze volt a központtól, úgyhogy ezt az opciót rögtön kizártam. Buszok és villamosok a Praça de Comercio térről indulnak. Legnépszerűbb eljutási mód a villamos, az E15-ös jár Belémbe, ezek új, modern villamosok. Én is ezzel akartam menni, és láttam hogy az E15 végállomása a Praça da Figueira téren van, és ez nekem tökéletes lett volna, mert közvetlenül a Rossio metro megállónál van. Meg is találtam a megállót a téren, de sajnos rá kellett jönnöm hogy kb. 2023 novemberétől nincs használatban.. csak leszállásnál.. ha valaki metróra megy, le tud itt szállni, de felszállni nem. Elég mérges voltam, elmentem a Baixa-Chiado állomásra (ez van a legközelebb a Praça de Comerciohoz), és innen legyalogoltam a tengerpartra. Sokkal messzebb jutottam ki, ott ahol a "karácsonyi vásár" volt... és bár a térkép azt mutatta hogy ez is a Praça de Comercio, nem az. Találtam ott is egy villamossmegállót és ki volt írva rá a 15-ös, viszont azon az oldalon ahonnan a Belémbe kellett volna mennie nem voltak a táblán kiírva időpontok, és a google sem mutatott egyáltalán semmilyen indulást.. Nem akartam kockáztatni, mondom inkább elsétálok a Praça de Comerciora, de fogalmam se volt hol keressem a villamosmegállót a hatalmas téren. Szerencsémre útközben belefutottam az összekötő úton egy Belémbe menő buszba (714-es és 728-as jár), így végül busszal mentem, kb. 20 perc lehetett az út. Belémben a Jeronimos megállón kell kiszállni.
MOSTEIRO DOS JERÓNIMOSA Szent Jeromos-kolostor Lisszabon legpompásabb épülete. 1502-ben kezdte építtetni I. Mánuel király, a nagy felfedezések tiszteletére, az építkezést nagyrészt a tengerentúlról behozott fűszerek, arany és drágakövek adóiból financírozták. A helyén korábban egy Santa Mariának ajánlott kis kápolna állt, melyet Tengerész Henrik építtetett. A mánuel stílusú kolostor építése 100 évig tartott, 5 építész is dolgozott rajta (2 portugál, 2 francia és egy spanyol). És akkor itt kitérnék arra mi is az a mánuel stílus, amit már korábban is említettem párszor.. A mánuel stílus egy sajátos 16. századi portugál stílus, mely I. Mánuel portugál királyról kapta a nevét. A késő gótika és a korai reneszánsz keveréke, de tartalmaz mór elemeket is. Fő jellegzetessége a gazdag díszítés, főleg a kőfaragások.
A kolostor a Jeromos rendhez tartozott, egészen 1834-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig. A földrengést nagyobb károk nélkül túlélte, 1983 óta a Belém-toronnyal együtt az UNESCO Világörökségi listájának a része. A Hieronimiták kolostora a modern történelembe is beírta magát, ugyanis 2007-ben itt írták alá az európai országok kormányfői és külügyminiszterei az Európai Unió megújulásáról szóló Lisszaboni szerződést, melyen Gyurcsány Ferenc és Göncz Kinga is részt vettek.
A kolostor belsejének legfőbb eleme a gazdagon díszített, csipkézett 2 szintes, négyzet alaprajzú kerengő. Egyetlen nagyobb helyiség, amit megtekinthetünk, a refektórium (étkező), melynek falát színes azulejok fedik. A mellékhelyiségekben néhány szarkofágot is találunk, többek között Fernando Pessoa költőjét (én ezt sajnos nem találtam meg).
A kolostorhoz tartozó IGREJA DE SANTA MARIA DE BELÉM templom háromhajós, a mennyezetet magas, vékony oszlopok tartják. Díszítése a kolostoréhoz hasonlóan káprázatos, nekem kicsit a barcelonai Sagrada Familiát idézte. A templomban vannak az Avis-házból származó királyok és királynők sírja, köztük I. Mánuel királyé is, valamint itt van eltemetve a nagy felfedező Vasco da Gama, és Luis de Camoes portugál költő is. A templom ingyenesen látogatható.
A belépő a kolostorba 12 €, érdemes előre megvenni a kolostor
hivatalos oldalán, bár felszámolnak még 60 cent szervizdíjat. A jegy csak napra van, nem pontos órára, tehát az adott napon bármikor mehetünk. Reggel 10-től délután 17:30-ig látogatható, hétfőn zárva! Arra készüljünk fel hogy a Szent-Jeromos kolostornál mindig hosszú sorok vannak... Én sajnos elég későn értem oda... olyan 11 felé, és a sor a bejárattól a régészeti múzeum bejáratáig húzódott, onnan pedig az út másik oldalára kanyargott... Viszont elég gyorsan ment, azt hittem órákig ott fogok állni, de kb. fél óra alatt bejutottam. Két bejárat, és két sor van..először nem igazán tudtam hova kell beállni, aztán megnéztem a táblákat mi van kiírva, de az ott álló őrt is megkérdeztem.. a jobb oldali sor a templomhoz (church) volt, a bal oldali a kolostorba (Jeronimos monastery - ticket holders volt kiírva). Fontos tudni hogy csak jeggyel lehet beállni a sorba, ha nem vettünk jegyet, akkor a kolostorral szembeni téren/parkban lévő kioszkban vehetünk jegyet. Ezért érdemes a neten megvenni, legalább a jegyvásárlással nem kell időt veszítenünk. Egyébként délután 5 óra felé már alig voltak, lehethogy érdemes zárás előtt próbálkozni.
A véleményem pedig az, hogy egyáltalán nem ér meg 12 eurót! Persze a kolostor gyönyörű, a kerengő is a belsejében, mindenképp látni kell... De igazából semmi mást nem nézhetünk meg, csak a kerengőt plusz néhány üres helyiséget... 50-szer lefotózzuk a kerengőt és folyosóit minden oldalról, a földszintről és az emeletről is.. de ennyi! Ami pedig teljesen felháborított, hogy azokután hogy kifizetem a majdnem 13 eurót az egyetlen kolostorudvarért, álljak sorba még egyszer fél órát a templomba!!! Ok hogy ingyenes a látogatása, de álljon sorba az aki a kolostorba nem fizetett belépőt... miért nem lehet a jeggyel rendelkezőket a kolostorból egyenesen beengedni a templomba, anélkül hogy másodszor is kiállják a sort... Szerencsémre mikor kijöttem a kolostorból, csak pár ember állt ott, és 3 perc alatt bejutottam, de délelőtt ott is ugyanakkora sort volt mint a kolostor előtt. Egyébként én kicsit el voltam tájolódva.. mert azt hittem hogy a Santa Maria de Belém templom az épület másik végén van, ahol olyan 2 kis torony van, és azt hittem hogy egy kis kápolnaszerűségről van szó, nem tudtam hogy ez a kolostor fő temploma, és igazából a komplexum egyik felét teszi ki.
Szóval csodálatos épület, a legszebb egész Lisszabonban, de csalódtam benne és az egész szevezésben.
A kolostor nyugati szárnyában 2 múzeumot találunk, ezek a régészeti és a tengerészeti múzeum. Ezt a szárnyat csak a 19. században építették hozzá az eredeti kolostorhoz neo-mánuel stílusban. A szerzetesek lakóhelyének szánták, de főleg raktárként használták. A MUSEU NACIONAL DE ARQUEOLOGIA-t, azaz a nemzeti régészeti múzeumot 1906-ban nyitották, jelenleg felújítás alatt áll, így nem látogatható. Az épület végében (amire azt hittem hogy az a templom) van a MUSEU DE MARINHA, vagyis a tengerészeti múzeum, melyet Portugália tengerészeti múltjának szenteltek. Ehhez tartozik a szemben lévő épület is egy kávézóval, a harmadik épület pedig a PLANETÁRIUM.
JARDIM DA PRAÇA DO IMPERIOA kolostor előtt egy hatalmas, 3,3 hektáros parkot találunk, mely 1940-ben épült, a portugálul beszélő világ kiállítására, egy korábbi strand helyén. Találunk itt exotikus fákat, szobrokat, a tér közepén pedig egy hatalmas kör alakú szökőkutat. Érdekes módon reggel, amikor kiszálltam a buszból, működött, később pedig egész délután nem! A Felfedezők emlékműve közvetlenül a kolostorral szemben van, a park másik oldalán, de le kell menni aluljárón és átmenni az út alatt, mert egy gyorsforgalmi út és vasút van a 2 tér között, illetve kerítéssel el is van kerítve az út.
PADRÃO DOS DESCOBRIMENTOSA Felfedezők emlékműve Lisszabon egyik legismertebb látványossága, a tengerparton, a Tajo folyó torkolatánál fekszik. Eredetileg szintén 1940-ben építették a kiállításra fából és gipszből, amit később lebontottak. A kiállítás és az emlékmű is a Salazar rezsimet hivatott dicsőíteni (portugál diktatúra), melyre jellemző volt a portugál történelem romantikus idealizálása. 1960-ban, Tengerész Henrik halálának 500.-ik évfordulóján újra felépítették az emlékművet, ezúttal betonból és acélból, a rajta lévő szobrok pedig mészkőből készültek. Az 52 m magas, hajó formájú emlékmű mindazoknak állít emléket, akik valamilyen formában hozzájárultak a felfedezések korának felvirágzásához. A hajó orrán Tengerész Henrik szobra látható kezében egy karavellával (vitorlás hajó), tőle 2 oldalra pedig további tengerészek, művészek és királyok szobrai sorakoznak (összesen 33) - többek között Vasco da Gama, Magellán, Luis Camões, I. Mánuel király, stb.
Az emlékmű 2 oldalán a portugál címer látható, a bejárat fölött pedig egy hatalmas kereszt, ami igazából az Avis-ház kardját foglalja magában. A belsejében a földszinten időszakos kiállításokat rendeznek, a tetején pedig kilátó van, ahova lift visz fel, plusz néhány lépcsőfokot kell megmásznunk. A belépő 10 €, de lehet venni jegyet csak a kiállításra 5 euróért.
Érdekesség, hogy Tengerész Henrik, akinek a tiszteletére építették az emlékművet, igazából nem volt tengerész, sem matróz, sem térképész. Igaz financírozott expedíciókat, de egyébként nem sok köze volt a tengerészethet. Henrik herceg a "tengerész" becenevet csak a 19. században kapta történészektől.
A Felfedezők emlékműve előtt a térkövön egy hatalmas, 50 m átmérőjű iránytűt láthatunk benne térképpel. Ez a Dél-afrikai Köztársaság ajándéka volt 1960-ban. A vitorláshajókkal és hableányokkal körülvett térkép a 15.-16. századi felfedezési útvonalakat mutatja, azt ahogy a portugálok látták akkor a világot. Sajnos nem igazán lehet lefényképezni a térképet, mert egyrészt hatalmas, másrészt mindig áll valaki rajta 😁.
A Felfedezők emlékműve és a Belém torony között majdnem végig egy tengerparti sétány húzódik, ami alkalmas akár kerékpározásra, görkorcsolyázásra is. Azért csak majdnem végig, mert a torony előtt egy öböl van marinával, azt meg kell kerülni, de utána ismét visszamegy az út a tengerpartra. Találunk itt néhány éttermet is.. Érdekes volt a legelső, a Portugália étterem, körülötte ugyanis egy sekély medencét láthatunk absztrakt szobrokkal, ez egy "Víztükör" nevű művészeti kiállítás. A sétány közepén ismét volt egy "karácsonyi vásár" szerűség.. ételes, és italos bódék, közepén asztalokkal és padokkal. Jó volt a hangulat, és az ételek is jól néztek ki, viszont nagyon drága volt itt minden. Kicsit tovább voltak még szuvenírbódék is, illetve az aluljáró lejáratánál, és a Belém torony közelében is voltak árusok (ilyen autós kioszkok, mobil kajázók) - pizzázó, mexikói, kávézó, borozó, koktélos.. Még egy kis világítótorony is látható a part menti bódék között.
TORRE DE BELÉMA Belém-torony, hivatalos nevén Szent Vince-torony Lisszabon egyik fő szimbóluma, és ahogy már említettem, a Jeromos-kolostorral együtt az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel.
A tornyot szintén I. Mánuel király építtette 1514-20 között erődként, hogy védje a Tajo torkolatát, illetve a nem messze található hajógyárat. A torony korábban a tenger közepén állt, sokkal messzebb a parttól mint ma, és egy védelmi rendszer részét képezte, amit még Mánuel édesapja, II. János tervezett. A 3 erődből azonban csak ez az egy készült el, és ennek se vették túl sok hasznát.
A torony egy kétszintes hatszög alakú bástyából és magából a 4 szintes toronyból áll. A bástya felső szintje egy fallal körülvett nyitott terasz, alsó szintjén pedig ágyúk és raktár volt, de később börtönként is használták. A rabokat elég embertelen körülmények között tartották itt, ugyanis a helyiséget áradáskor vagy viharkor mindig elöntötte a víz. A torony 4 szintjén volt a Kormányzó kamrája, a Királyok kamrája, a kápolna és a terasz, ezeket csigalépcsők kötötték össze. A Belém-torony fő jellemzője a gazdag mánuel stílusú külső díszítés, mely mór elemeket is tartalmaz (kőfaragások, tornyocskák, loggia). Ezzel összehasonlítva a belső rész viszonylag egyszerű. A torony tetejéről elég szép panoráma tárul elénk.
Két érdekességet is elmondhatunk a Belém-toronyról. Az egyik hogy állítólag azokból a kövekből épült, melyek fennmaradtak a vele egyidőben épülő Jeromos-kolostorból. A másik pedig hogy a tornyon található Európa első orrszarvú ábrázolása. Ennek pedig az a története hogy behoztak egy elefántot és egy orrszarvút a portugál gyarmatokról, és egy versenyt akartak rendezni, hogy kiderítsék melyik állat az erősebb. Az elefánt azonban rögtön elfutott, így az orrszarvú lett a győztes, amit fel is faragtak a torony egyik sarkára. Az állat később szállítása közben sajnos elpusztult a tengeren,
A belépő a Belém-toronyba 8 €, és egyszerre csak 150 ember mehet be, így itt is készüljünk fel a hosszú sorokra, főleg főszezonban. A jegyet itt is máshol kell megvenni, azt hiszem valahol a toronnyal szemben. Sok helyen olvastam hogy nem éri meg, kívülről sokkal szebb, mint belülről, a kilátás miatt pedig inkább a Felfedezők emlékművének a tetejére menjünk fel. A torony előtt van egy kis fal, ahova le lehet ülni, mindenki itt fotózkodott. Maga a torony egy kis homokos strand mellett van a víz szélén, a szárazfölddel egy fa stég köti össze, ez a bejárata. Szemben egy nagyobb parkot találunk, a torony után pedig van még egy kis erőd, múzeum kávézóval és mosdókkal. Sajnos az idő majdnem egész nap rossz volt, így nem lettek olyan szépek a képeim.
A Belém-torony közelében nincs sem busz, sem villamosmegálló, úgyhogy sajnos vissza kell gyalogolni a Felfedezők emlékművéig, ami elég messze van. Délután még a napocska is kisütött, így csináltam még pár képet az úton visszafelé.
PASTÉIS DE BELÉMPortugália, de főleg Lisszabon nevével elválaszthatatlanul összefügg a PASTEL DE BELÉM (többes számban PASTÉIS), azaz a "belémi kosárka". Egy krémes pudinggal töltött, vékony leveles tésztából készült kosárkáról van szó, melyet a jeromos rendi szerzetesek készítettek először, itt Belémben. A múltban a szerzetesek és apácák ruháinak a keményítéséhez tojásfehérjét használtak, a fennmaradt tojássárgájából pedig sok helyen különféle sütiket készítettek a kolostorokban. 1920-ban feloszlatták a szerzetesrendeket, így a szerzetesek kénytelenek voltak más bevétel után nézni. Ekkor kezdték árusítani a pastel de Belém-et. 1837-ben alapították a PASTÉIS DE BELÉM cukrászdát, ami a mai napig működik a kolostor szomszédságában, és itt árulják az egyetlen eredeti belémi kosárkát. A Pastel de Belém név védett, kizárólag az eredetit nevezhetik így, ami csak itt készül, receptje pedig hétpecsétes titok. Állítólag összesen csak négyen tudják az elkészítési módját, és nagyon nehéz folyamat kiválasztani valamelyikük utódját. A kosárkákból naponta több mint 20 000-t készítenek.
Előfordul hogy a cukrászda előtt is hosszú sor van, ugyanis mindenki meg akarja kóstolni az eredeti belémi kosárkát (darabja 1,40 € volt). A cukrászda belseje is szép, régi, érdemes bekukkantani.
Természetesen nem csak itt, de egész Lisszabonban, sőt Portugália többi részén is kaphatunk hasonló kosárkát, de ezeket PASTEL DE NATA-nak hívják. Sőt igazából nincs a városban olyan cukrászda, kávézó, ahol ne vehetnénk, de vigyázzunk a minőségre. A legjobbakat ott kapjuk, ahol helyben készítik őket (Fabric Propio), sőt sokak szerint nem is az eredeti a legfinomabb...szerintem se! Néhány tipp hol keressük a legjobb pastel de natát - Manteigaria, Santo Antonio, Fábrica de Nata, az én tippem pedig a
Castro - Atelier de Pastéis de Nata pici cukrászda a Rua Garrett utcán, nem messze az Armazéns do Chiado áruháztól. Itt 1,50 € volt darabja, nekem ez ízlett a legjobban. Bár nekem még a Lidl-s pastel de nata is izlett, melynek pár cent volt darabja 😄
Egyébként ha elvitelre kérünk, mindenhol szépen becsomagolják őket papír dobozkákba, és adnak hozzá cukrot és fahéjat is. Szállítható repülőn is, én is hoztam haza párat, túlélték 😃 (tartsuk hűtőben ha lehet, és együk meg minél hamarabb).
Belémben egyébként nem ez az összes látnivaló, találunk itt még néhány palotát és kertet - Palácio Nacional de Ajuda, Jardim Botãnico da Ajuda, Palácio de Belém, Jardim Botãnico Tropical, Jardim Afonso de Albuquerque, Igreja da Memoria, stb., de erre mindenképpen több nap kell... talán majd legközelebb.
SANTUÁRIO DO CRISTO REI
Amit még mindenképpen szerettem volna meglátogatni Lisszabonban, az a Krisztus király szobor a Tajo másik oldalán. Szépen megterveztem az utolsó nap programját, délelőtt Belém, délután pedig elmegyek a szoborhoz. Mivel azonban rossz idő volt egész nap, nem láttam értelmét. Egyrészt mert szerettem volna egybekötni a naplementével, de a tenger is háborgott, és én félek a hullámoktól (komppal kellett volna menni). A harmadik ok pedig az volt, hogy már nagyon fáradt voltam... nem volt kedvem és erőm semmihez... és a szoborhoz elég nagy utat kell megtenni, és komplikált is. Mégha csak annyi lett volna hogy felülök egy buszra és elmegyek odáig, akkor még bevállaltam volna borús időben is, hogy mondhassam hogy láttam, voltam ott, lefényképeztem. De így sajnos ki kellett hagynom, és igazán sajnálom. Délután még ugyan kisütött a nap, de akkor már késő volt, és nem is volt naplemente, mert addigra megint elbújt a nap. Írok azért pár sort a szoborról, és arról is hogy lehet eljutni ide, hátha másnak hasznos lesz.
A Cristo Rei szobor Alameda településen található, egy dombon a Tajo felett. Alapjául a hasonló Rio de Janeiro-i Krisztus szobor szolgált, az ötlet a lisszaboni dóm egyik érsekétől származott, aki ellátogatott Brazíliába. A szobrot végül Salazar miniszterelnök építtette 1949-1959 között, aki támogatta a katolikus egyházat. A keresztet formázó Krisztus szobor 28 m magas, és egy 82 m magas talapzaton áll. A talapzatban van 2 kápolna, a tetején lévő kilátóhoz pedig csigalépcső és egy gyorslift vezet fel. A belépő a kilátóba 8 €, de állítólag ugyanaz látható a szobor talapzatától is.
Lisszabonból nincs közvetlen buszjárat a szoborhoz. A legegyszerűbb ide eljutni komp és busz kombinációjával. A komp a Cais do Sodré kikötőből megy CACILHAS-ba, óránként minimum 3-szor, és az út 15 percig tart. A kompra is lehet a Navegante kártyát használni. Cacilhasban a kompkikötő mellett van a buszállomás, innen jár a 101-es (+ nyáron 101a) busz, közvetlenül a Krisztus szobor lábához. Ez az út is kb. 15 percig tart. Visszafelé választhatjuk ugyanezt a módot, illetve vannak még távolsági buszok, amik különböző városokból jönnek Lisszabonba, és megállnak a főúton (A2), nem messze a Krisztus szobortól. Ezek végállomása a Marquez de Pombal tér, vagy a Sete Rios buszállomás.
PONTE DE ABRIL 25
Lisszabonnak 2 hídja van, melyek a Tajo torkolata felett ívelnek át, az egyik a PONTE DE ABRIL 25, a másik pedig a PONTE VASCO DA GAMA, mindkettő egyedi a maga nemében. A Vasco da Gama hidat sajnos nem sikerült látnom, az sokkal messzebb van a központtól. Az Április 25. hidat azonban megnéztem közelebbről is.
A hidat szintén Salazar miniszterelnök építtette, 1966-ban adták át, és eredetileg a Salazar híd nevet viselte. Mai nevét 1974. április 25-éről, az ún. Szegfűs forradalomról kapta, mely véget vetett a Salazar rezsimnek (azaz az Estado Novo-nak). A híd a San Francisco-i Golden Gate hídra emlékeztet, nem véletlenül... sok a hasonlóság a 2 híd között... mind a szerkezet, mind a híd színe (azért használták a narancsárgás pirosat, hogy ködben is jól látható legyen), és a lisszaboni hidat is egy amerikai hídtársaság építette. 2,3 km hosszú, de hogy hányadik leghosszabb függőhíd a világon, fogalmam sincs.. 4 oldalt néztem, mindenhol más adat volt 😮. Az út 70 méterrel a víz felett halad, így kényelmesen átférnek alatta még a nagyobb tengerjáró hajók is. Egyébként 6 sávos gyorsforgalmi út halad át a hídon keresztül, alatta pedig egy kétvágányú vasút, gyalogos vagy kerékpárút sajnos nincs rajta. Érdekes hogy a városba belefé kell útdíjat fizetni (1,90 € személygépkocsira), kifelé a városból viszont nem kell (ugyanez vonatkozik a Vasco da Gama hídra is, de ott valamivel drágább az útdíj).
Ha valakit érdekel a híd építése és technikai információi, megnézheti a lisszaboni oldalon a Pilar 7 múzeumot, a hetedik pillérnél.
És hogy honnan készítsünk jó fotókat a hídról? Például a már korábban említett Krisztus király szobortól, de nem kell ilyen messzire mennünk. Szintén egy blogban találtam egy jó kis "
photospot"-ot, a Belémbe vezető úton, a Centro Congressos megállónál kell kiszállni (busz, villamos). Innen pár lépést kell gyalogolni, átmegyünk a felüljárón a gyorsforgalmi út felett, és a tengerparti sétányra jutunk, ahonnan szuper fotókat készíthetünk. Lenyűgöző egyébként a híd.. a méretei, főleg a magassága.. és nemcsak maga a híd a víz felett, de a hídra vezető út még pár kilométeren keresztül ível magasan a házak felett!!!
***MEGJEGYZÉSEK ÉS INFORMÁCIÓK
- Portugáliáról már
itt írtam néhány érdekességet, az Algarve-i blogbejegyzésemben.
- Mi az ami kimaradt és mennyi időt is szánjunk Lisszabonra? Nos, én 3,5 napot voltam.. maradjunk a 3 egész napnál, az első este csak feltérképeztem a várost... Nagyjából megnéztem mindent amit szerettem volna, a legfőbb látnivalókra elég a 3 nap, de ezeken kívül is van még bőven mit nézni, úgyhogy még ennyi nap is kevés volt. A Krisztus szobron kívül egy valami lényegeset hagytam ki, az pedig a VÁR (CASTELO DE SÃO JORGE), és igazából a teljes környéke. Úgy döntöttem hogy kihagyom, írták többen hogy abszolút nem éri meg a 15 eurót, kilátás a városban mindenhonnan van. És végül el is felejtettem, meg idő se volt rá, így az egész környékét is kihagytam. Aztán vannak még messzebbi városrészek is... ESTRELA (ott szép a bazilika), ALCANTARA, Belém palotái és kertjei, a Parque Eduardo VII környéke, illetve a modern Lisszabon - a Nemzetek parkja (PARQUE DAS NACOES) és a Vasco da Gama híd környéke is érdekes lehet.
- KÖZLEKEDÉS - amit még nem írtam, hogy Lisszabon belvárosában nagyon káosz a közlekedés... autók, villamosok, tuk-tukok és hasonló 3-4-kerekűek, na meg a közöttük cikázó gyalogosok. Ami nekem például nagyon nem tetszett, az a rengeteg tuk-tuk mindenhol... ok hogy Lisszabon dimbes-dombos, de semmit se kéne túlzásba vinni!
- Arról már írtam többször is, hogy Lisszabon dombokra épült, így minden utcája vagy felfelé, vagy lefelé megy.. Ehhez még hozzájönnek a macskakövek, amik bizony elég csúszósak tudnak lenni. Szintén jellemzőek a szűk járdák, egy ember is alig fér el rajtuk. Lépcsőkkel is gyakran találkozunk.
- A metróról még kimaradt, hogy a metro állomásokon hatalmas szintkülönbségek vannak, 3-4 szinteket kell lemenni a föld alá, hosszú mozgólépcsőkön.
- Azzal azért tisztában kell lenni, hogy Lisszabonban nem lehet annyira megismerni Portugáliát.. egyrészt ez minden nagyvárossal így van, egy főváros mindig inkább multikulti, mint tradicionális... Sokkal jobban megismertem Portugáliát amikor Algarvébán jártam, még egyetlen nap alatt is, ez valamennyire várható is volt, de kicsit talán csalódtam is hogy nincs meg az a portugál hangulat...
- Lisszabonban nagyon sok a fekete (afrikai), de nem mostani bevándorlók, hanem olyanok akik már régebben ott élnek, a többségük portugálul is beszélt. Ennek az oka gondolom az, hogy több afrikai ország volt régen portugál gyarmat. Ez nem csak az utcákon tűnik fel, de sok a fekete alkalmazott is, például őrökként, jegyszedőként dolgoztak a nevezetességeknél (Pena palota, Jeromos kolostor).
- NYELV - kicsit meglepődtem, mert eddigi tapasztalataim alapján a portugálok arról híresek, hogy jól beszélnek angolul, nem úgy mint a spanyolok.. gondolom azért mert kis nemzet. Ehhez képest Lisszabonban azt tapasztaltam hogy ugyan beszélnek angolul, de nem túl jól... ráadásul voltak olyan személyek akik alig beszéltek... sokkal jobb angolt vártam tőlük. De azért mindenhol meg tudja magát értetni az ember az angollal.
- Nekem könnyebb volt, mert beszélek spanyolul, és régebben tanultam egy kis portugált is. Nagy különbségek vannak a 2 nyelv között, főleg hangzásban, de a spanyollal azért valamennyire meg lehet érteni a portugált is. A leírt portugált én is sokkal jobban értem, bár vannak olyan szavaik amik teljesen mások mint a spanyolban, de mint mondtam ismerek szavakat a portugálból is. Szupermarketekben termékeken általában minden két nyelven volt írva - spanyolul és portugálul. Valahol azt olvastam hogy ne próbáljon az ember spanyolul beszélni, mert nem szeretik, de ez szerintem egyáltalán nem igaz mivel a turisták kb. 80 százaléka spanyol, és sok helyen beszéltek is spanyolul, vagy legalábbis egy spanyol-portugál keveréket.
- Mint minden nagyvárosban, itt is vannak koldusok, kéregetők.. elég sok, és állatkákkal is.
- Biztonság - voltak azért mindenféle alakok, több helyen voltak ilyen lepukkadt helyek is, szemét is elég sok volt, de nagy városok nincsenek eznélkül.. Sok olyan hely van a városban ahol egyedül van az ember, még ha tömeg is volt... tömeg a nyílt területeken van - terek, nevezetességek, kis utcácskákon, sikátorokban viszont nem találkozott az ember sok másik emberrel... éjjel lehethogy inkább nem kéne egyedül mászkálni, főleg nőknek, jobb vigyázni, de amúgy a biztonságérzet meg volt szerintem. A zsebtolvajokra viszont vigyázni kell, főleg ott ahol sok az ember (tömegközlekedésben, utcán).
- Mennyire vannak az épületek elhanyagolva - hát régi stílusúak, déli mentalitás, nem olyan mint egy észak-európa, de nem is vár mást az ember...
- Ahogy mindenhol Portugáliában, Lisszabonban is elég sok a csempékkel fedett épület
- Ami érdekes volt.. nem látam még ilyet máshol.. több helyen voltak ilyen ananászos kioszkok, ahol ananászba töltött koktélokat árultak (pina colada). Jól néztek ki nagyon, de drágák voltak.. ha jól emlékszem 20 €, rendes pohárba töltve pedig 10 €.
- Lisszabonban szinte az összes szuvenírbolt ázsiaiaké (indiaiak, pakisztániak, törökök), mást nem is láttam. Egyedül Belémben, a Belém-torony előtti park mellett volt néhány szuvenírbódé eredeti portugál termékekkel, ott az eladók is helyiek voltak. Illetve kint voltak több helyen is árusok (parafatermékek, terítők), ezek főleg helyi nénik voltak.
- Néhány helyen voltak visszataszító utcai árus nénik is, karkötőket, kendőket árultak.. de nagyon tenyérbemászóak voltak, és persze lerázhatatlanok!
- Lisszabon elég szeles, mivel az óceán partján van
ÁRAK
- Ami az árakat illeti jobbra számítottam. Algarveból pár évvel ezelőttről úgy rémlik hogy ott elég jó árak voltak, pedig az is turistaközpont.. szuvenírboltok például, nem tűnt nekem drágának. Lisszabon szerintem drágább mint Spanyolország, de nehéz összehasonlítani.. 2-3 évvel ezelőtt valószínűleg Lisszabon is sokkal olcsóbb volt mint most... mindenhol változnak az árak.
- Belépők - fel voltam háborodva, azok az árak amik nekem fel voltak írva pár évvel ezelőttről, de még azok is amiket blogokon írtak, már nem érvényesek... minden pár euróval drágább. 1-2 évvel ezelőtt nem tűnt soknak, most meg minden drága. A belépők minimum 5 euróba kerülnek, de inkább 7-8-10-12-15-20 €.. ha pár nap alatt be akarunk menni pár helyre 50-100 eurót otthagyunk csak a belépőkre.
- A városi közlekedés viszont nem drága - 1,80 € egy jegyre nem olyan sok, sem a 6,80 € a 24 órás jegyre, kártyával még olcsóbb egy jegy.
- Szuvenírek - mágnesek átlagban 1 € / 2-2,50 €, de voltak drágábbak is, függött a helytől is hol volt a bolt; képeslapok 50 cent, de drágábbak is, parafa képeslapok többe kerülnek - 1 € / 1,50 €, mást nem néztem annyira. Ezek egyébként az olcsó ázsiai termékekre vonatkoznak, a portugál kézműves termékek természetesen drágábbak.
- "Parafa" táskák, pénztárcák - 5-10-15 eurók, de ezek mind csak másolatok, az eredeti parafa sokkal drágább!
- Szupermarket - drágábbnak tűntek mint nálunk Szlovákiában... Vannak termékek amik ugyanannyiba kerülnek mint nálunk, de a többség drágább. Legtöbbször a LIDL-ben voltam, ezt tudom összehasonlítani.
- Kávézók, kávék - tűrhető, cappuccino 3-4 euróig, americano általában 2,50 €, olcsóbb helyen 2 € is volt (Brasileirában Americano tejjel 3,90!), koktélok 7-8-10 €
- kebab 3 € volt, de volt 2,50 - ért is, ez például nagyon jó ár! főételek 12-13 eurónál kezdődtek, egyszerűbb ételek voltak 10-11-ért is (pl. csirkeszelet), tengeri herkentyűk 14-15 eurónál kezdődtek, Time Out marketon 14-15 eurók voltak főételek, burgerek is, dupla szendvics amit ettem 11,50 volt, menüt találtam 12 euróért (főétel, leves vagy saláta, drink, kávé).
- Nyilvános wc-ken - 50 centet vagy 1 eurót kellett fizetni
ÉTELEK - néhány lisszaboni, vagy portugál specialitás:
- Pastel de Bacalhao - sajttal töltött tőkehalkrokett, szerintem semmi extra, elég kicsi is, és 5 € volt
- Bifana - sertéshús zsemlyében
- Pastéis de nata - a belémi kosárkákról már korábban írtam
- Ginjinha (ginja) - meggylikőr, amit legtipikusabban egy kis csokoládéstampedliben kínálnak - kb. 1,50 euróért. Sok helyen vannak ginjinha bárok (pl. Largo de Sao Domingos & Rua das Portas de Santo Antao), de utcán is árulnak (nekem sajnos kimaradt, és nagyon sajnálom) 😟
- És ha már tőkehal... a portugáloknál a tőkehal (Bacalhao) jöhet minden mennyiségben.. ezért sem meglepő hogy a legnépszerűbb szuvenír nem más mint a tőkehalkonzerv. Különböző évekből származó, és festett konzervbe csomagolt... Az ára 9 eurótól kezdődik!
- Érdekes látnivalók Lisszabonban Bordalo II alkotásai. Artur Bordalo portugál utcai művész, aki leginkább újrahasznosított hulladékból készít falfestményeket, szobrokat... Alkotásai az egész világon megtalálhatók, Lisszabonban is láthatunk néhányat, a legtöbb viszont sajnos a központon kívül van.. Egyébként főleg állatábrázolásokról van szó. Van itt majom, béka, méhecske, róka és mosómedve - ez utóbbi Belémben, nem messze a Jeromos kolostortól (mind be van egyébként jelölve a térképemen). De találtam egy pandát a Portas do Sol elején is.
- Ajánlanék egy weboldalt is az angolul beszélőknek, a
lisbonlisboaportugal.com-ot, én nagyon sok információt merítettem innen, ha pedig magyar idegenvezetést szeretnétek Lisszabonban, szívből ajánlom
Krisztinát és az oldalát, a
portugalhu.com-ot, igazi profi és segítőkész is.
- És a végére jöjjön még egy személyes vélemény... Lisszabon sajnos nem nyűgözött le annyira mint vártam... Ennek azt hiszem az volt az oka hogy már március közepén is rengeteg ember volt... sokkal kevesebbre számítottam, ezért is mentem szezonon kívül.. de már most is tele voltak a kilátók, az elevadorok.. mi lehet itt akkor nyáron?! És eléggé drágának is találtam, ahhoz képest hogy milyen volt pár évvel ezelőtt, főleg a belépők. Mindenesetre örülök hogy végre eljuthattam, semmiképpen sem bántam meg!
További képek Lisszabonról:
