2. NAP
A reggelink 7:30-tól volt, azt mondták a hotelben hogy hivatalosan csak 8-tól van, de meg lehet egyezni hamarabbra is, viszont az ajtón érdekes módon 7:30 volt kiírva. A reggeli svédasztalos volt, nem volt rossz, de nem volt túl nagy választék.
DRÁVASZABOLCSElső programunk hajózás volt a Dráván. Mivel nem volt túl jó idő, sokan elkezdtek találgatni hogy nem jönnek, így végül 7-en a hotelban maradtak, a sofőrök visszamentek értük háromnegyed 10-kor. A kikötő kb. 10 percre volt Harkánytól, Drávaszabolcs falu után, a horvát határon. Fent volt a határátkelőhely, alatta a kikötő. Tulajdonképpen semmi sincs ott csak egy fedett móló, az épületek zárva vannak.
A Dráva Magyarország és Horvátország határfolyója, a terület 1996 óta a Duna-Dráva nemzeti park része. Főleg ártéri erdők, mocsarak és nádasok alkotják. A pasi az elején elmondott pár infót a kikötőben, a hajókázás pedig 1,5 órát tartott a Szirén nevű hajón (2000 Ft). Nem volt semmi érdekes... az idő nem volt túl kellemes, csak a zöld fákat láttuk és a vizet. Csak magyar területen hajóztunk, amint horvát területhez értünk visszafordultunk. Érdekesség a kormorán sziget, de csak pár röpülő kormoránt láttunk, meg rétisast. 10-re értünk vissza a kikötőbe. Innen Pécsre folytattuk tovább az utunkat.
PÉCSPécs volt az egyetlen hely ahol már jártam korábban... kb. 12-13 évvel ezelőtt 5 napot töltöttem itt egy barátnőmnél, így kedves emlékeket idézett bennem, és örültem hogy újra itt lehetek. Bár sajnos csak kevés időt... 11 előtt értünk a városba, csináltunk egy rövid közös sétát, utána pedig szabadidő volt. Nem maradhattunk túl sokáig, mert a délutáni program fürdés volt Harkányban, a fürdő pedig csak délután 6-ig van nyitva. Végül fél 3 körül indultunk el Pécsről, a séta után 2 óra szabadidejük volt a turistáknak.
Pécs Baranya megye székhelye, Magyarország 5. legnagyobb városa, a Mecsek lábánál terül el. 2010-ben európai kulturális főváros volt. Nagy Lajos itt alapította az első magyarországi egyetemet 1367-ben. Pécs elsősorban a római és török kori emlékeiről híres. A 4. században Sophiane római provincia volt a város területén. Rómán kívül Pécsett maradt fenn a legnagyobb ókeresztény temető, mely az UNESCO Világörökség része.
A város központja a mediterrán hangulatú Széchenyi tér, melynek domináns eleme Gázi Kászim pasa dzsámija. Ez Magyarország legnagyobb török kori emléke, és a legészakibb fennmaradt mecset Európában. Ma katolikus templomként működik (belépő 1900 Ft). További nevezetességei a neobarokk városháza épülete, a megyeháza, Hunyadi János szobra és a Szentháromság szobor.
A Széchenyi tér előtt áll a Zsolnay kút, mely a híres kerámiagyár alapítójának, Zsolnay Vilmosnak állít emléket.
A Király utcában találjuk a pécsi Nemzeti Színházat, valamint az elegáns Palatinus szállót.
Pécs másik legjelentősebb nevezetessége a dzsámi mellett a Szent Péter és Pál Székesegyház, mely impozáns méreteivel már messziről kiemelkedik. Eredetileg a 11. századból származik, mai neoromán formáját a 19. század végén kapta. Érdemes megnézni kívülről és belülről is (belépő 1900 Ft).
A katedrális körül találjuk a Püspöki palotát és kincstárat, valamint néhány szobrot a Sétatéren (Szepesy Ignác, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc). Itt valahol van a bejárat az Ókeresztény sírkamrákba is, de ezt nekem nem sikerült megtalálnom hol...
A Káptalan utcát a múzeumok utcájának is nevezik, ugyanis számtalan múzeumot, galériát találunk itt. Leghíresebbek a Zsolnay múzeum, a Vasarely múzeum és a Csontváry múzeum. Érdekesség a pécsi lakatfal, mely az első ilyen fal volt Magyarországon. Még Fülöp spanyol király is hagyott itt egy lakatot a feleségével.
Nem messze a dómtól találjuk a barbakánt, mely a városfalak maradványa, egy kör alakú védőbástya. Régen fel lehetett rá menni, most azonban zárva volt.
További török emlékek Jakováli Hasszán dszámija a minarettel, és Memi pasa fürdőjének a romjai. Ezekhez már sajnos nem jutottam el. Megnéztük még a Kossuth téren a zsinagógát, itt volt a találkozóhelyünk is az Árkád bevásárlóközpont előtt.
HARKÁNY
Amint már írtam korábban, a délutáni program fürdés volt a harkányi fürdőben. Ez már individuális program keretében volt, mivel itt volt a szállásunk, a fürdő pedig csak pár percre volt a hoteltől. 3 után értünk a hotelbe, így nem egész 3 óra maradt a fürdésre. Az Európában egyedülálló kénes harkányi gyógyvíz 50-70 méteres mélységekből, átlagosan 62 C hőmérséklettel tör a felszínre. Mozgászservi betegségek, reuma, csontritkulás, nőgyógyászati gyulladások gyógyítására alkalmas. Harkányban együtt van a gyógyfürdő és a termálfürdő is. Megmondom őszintén, én nem járok fürdőkbe, így egyáltalán nincs benne tapasztalatom se, de gondoltam kihasználom ha már ott vagyok, és elmentem én is. De hamar rájöttem hogy nem nekem való 😀 A fürdő nem túl modern, elég öregek az épületek. Ami pedig egyáltalán nem tetszett az az hogy nem voltak szekrények, hanem egy öltözőbe kellett leadni a ruhákat és mindenünket, persze az értékekért senki nem felel, anélkül meg nem mehet oda az ember. Vannak ott kinti és benti medencék is. Egy óránál tovább nem bírtam, úgyhogy inkább még körülnéztem a városban. Harkánynak egyébként csak egy fő utcája van pár bolttal és étteremmel, semmi más érdekes nincs ott.
3.NAP
A reggelink a második reggel is fél 8-tól volt, de ekkor volt rá egy óránk. Fél 9-kor indultunk el a hotelből, vagyis indultunk volna ha nem kellett volna egy turistára több mint 10 percet várni. Következő és egyben utolsó állomásunk a Keszthely-i Festetics kastély volt, ide az út nem egész 3 órát tartott. Fél 12-re voltunk megrendelve, de mivel később indultunk el, és az úton több helyen is munkálatok voltak, így természetesen megint nem értünk oda időben.
KESZTHELYA Helikon kastély Magyarország egyik legszebben felújított barokk kastélya. A horvát Festetics család 200 évig birtokolta, egészen 1944-ig, utódaik ma Ausztriában élnek. Felvirágoztatták Keszthelyt, kórházat, gyógyszertárt, iskolát alapítottak a városban. Festetics György itt hozta létre a Georgikont, az első mezőgazdasági főiskolát Európában, valamint a Helikon ünnepséget, melyen írók, költők vettek részt. A Helikon a görög mitológiában a múzsák hegye volt, az elnevezés az irodalmi ünnepségekre utal. A kastélynak 101 terme van, egy részét konferenciák szervezésére használják, valamint szállásként a résztvevőknek. Legértékesebb része a könyvtár 90 000 kötetével, legszebb terme pedig a tükörterem, ahol koncerteket és esküvőket szerveznek. A toronyba is fel lehet menni, szép onnan a kilátás.
Magán a kastélyon kívül több épület, és múzeum, attrakció is látogatható. Ezekbe külön-külön is lehet jegyet venni, vagy pedig egy egységes jegyet, mely érvényes az összes kiállításra (ez 3700 Ft). Fotózásért külön kell fizetni 1500 Ft-t. A kastély megnézhető önállóan, csoportvezetésért szintén pluszban kell fizetni. A jegy chip kódos, minden belépésnél és kilépésnél a géphez kell érinteni. Én a kastélyon kívül még a kocsi múzeumot néztem meg és a botanikus kertet. Az utóbbi nem túl érdekes. Szép viszont maga a kastélypark is, érdemes ott is sétálgatni.
Eredetileg lett volna még egy hely a programunkban - Sárvár - a vár és a fürdő, a fürdőbe még előző nap eldöntötték hogy nem megy senki, és végül úgy határoztak hogy végképp hagyjuk ki Sárvárt, inkább maradjunk több időt Keszthelyen. Így volt idő megnézni a többi kiállítást és a parkot is, valamint volt szabadidő ebédre a városban. 12 után kezdtük a látogatást, az idegenvezetés kb. 45 percig tart, de mivel fordítanom kellett az egészet, sokkal hosszabb volt. A kastély a város közepén található, innen indul a Fő utca is a Fő térre, itt találunk pár éttermet és boltot, illetve a városban is van még néhány érdekes múzeum.
Fél 4-kor indultunk el Keszthelyről, és innen már haza mentünk. Este 9 felé értünk vissza Nyitrára.
