CANYAMEL - CAPDEPERA - CALA MESQUIDA - CALA MITJANA
Ez volt az első szabadnapom, vagy legalábbis az első hivatalos amikor ténylegesen el is mentem valahova kirándulni... végre megismerni Mallorca szépségeit. Az új barátnőmmel Mirkával, aki szintén az egyik szlovák iroda telepített idegenvezetője volt északkelet felé vettük az irányt. Pontosabban mondva neki voltak ott hoteljei, és reggel fogadóórája volt, ezért döntöttünk úgy hogy itt kezdjük a felfedezést. Mentem vele és miután végzett körülnéztünk a környéken.
Canyamelben kezdtük, mely egy kis falu, és tulajdonképpen nincs ott semmi csak a strand és néhány üzlet. Illetve van még ott egy folyócska kacsákkal, mely a tengerbe ömlik. A strand szép de elég picike, és sokkal szebb színei vannak ha felülről nézzük, az Arta-i barlang bejáratától...
A falu előtt található a 13. századi Torre de Canyamel torony, ahol állítólag múzeumnak kellene lennie, de nem lehetett bemenni. Csak egy drága (és üres) étterem volt mellette.
CAPDEPERAA második állomásunk Capdepera városka volt, mely fölött egy erőd található. Ez Mallorca legnagyobb erődje, a 14. századból származik. Azt olvastam hogy fel lehet oda menni autóval is, de nem lehetett... ki volt téve a behajtani tilos tábla (csak a helyiek mehetnek fel, mert közvetlenül a vár alatt van néhány ház, olyan váralja féle). Az autót így lent hagytuk és felsétáltunk, kb. 10 perc volt, semmi megerőltető. A belépő a várba 3 euro. Tulajdonképpen csak várfalak vannak ott, egy régi torony, egy kápolna és egy kis kiállítás, de a kilátás a városra és a környező cala-kra egész szép.
Utána megebédeltünk Capdepera településen (ahol szintén semmi nincs néhány éttermen és bolton kívül. Azt gondoltam hogy ott alacsonyabbak lesznek az ára mint a turistaközpontokban, de egyformának tűnt... Legalább a pincér szimpatikus volt, bár igaz hogy felháborodtam amikor német étlapot akart nekem adni miután spanyolul beszéltem hozzá 😂, és leparkolni is elég könyű volt a faluban...
Cala Ratjadan keresztül eljutottunk a Capdepera-i világítótoronyhoz, mely tulajdonképpen Mallorca legkeletibb pontja. A világítótorony szép, a kilátások a sziklaszirtekre gyönyörűek, de az út ami oda vezet elég szűk.
CALA MESQUIDAAz utolsó megállónk a Cala Mesquida strand volt, azt olvastam róla hogy szép és homokdűnék vannak ott. Az a strand nem szép, hanem egyenesen mesés. Majdnem mint a Karib-tenger... gyönyörű türkizkék víz, a háttérben sziklaszirtekkel. Megnéztük a homokdűnéket is, az egészen egy fahíd vezet keresztül. Ez a hely engem Zakynthosra emlékeztetett... Kalamakira és Gerakasra, ahol a teknősök kelnek ki 😊
Itt még meg kell említenem egy másik kirándulásunkat is Mirkával, mely nagyon kalandosra sikeredett. Akkor csak strandolni mentünk, szintén északkeletre. Egyik cseh idegenvezető lány ment a barátjával Cala Tortára, és hívtak hogy menjünk utánuk mi is, mert nagyon szép strand. Tehát amikor Mirka befejezte a munkáját, elindultunk Capdeperatól északra. Szép tájon haladtunk keresztül, bár az út elég szűk volt. Egy idő után azonban véget ért az aszfalt út, és elérkeztünk egy "körforgalomhoz", mely nagyon vicces volt, mert egy poros út volt, melynek a közepén pár fenyőfa volt, és onnan több irányba haladt út, mindegyik poros aszfalt nélküli... Követtük a gpst, mert táblák egyáltalán nem voltak, és már fogalmunk se volt merre járunk... Autók már szinte a körforgalomtól kezdve parkoltak az út szélén, de láttuk a térképen hogy a tenger még messze van, ezért mentünk tovább autóval.. Nagyon rosszul tettük! Az út ugyanis egyre göröngyösebb lett, nagy gödrökkel, alig jutottunk végig rajta... Még jó hogy Mirka autója kicsit magasabb volt, és jól bírta az utat... viszont arra nem gondoltunk hogy fogunk visszafelé menni, pedig lefelé is elég nehéz volt... Ráadásul mikor a tengerhez értünk rájöttünk hogy máshol vagyunk, CALA MITJANA-n, és nem volt ott semmi, csak pár fürdőző... Egy tábla mutatta hogy van egy gyalogút onnan Cala Tortára, de több kilométer hosszú. Próbáltuk hívni az ismerősünket hogy most mi legyen, de nem vette fel a telefont.. Igazából azt se tudtuk hol tévedtünk el, vagy merre kellett volna mennünk... De az igazi kaland csak most kezdődött, az út visszafelé! Már az elejétől kezdve borzalmas volt, és csak egyre rosszabb lett... volt hogy alig tudtuk kikerülni a gödröket, és később kétszer is beszorult a kerék a gödörbe és nem tudtunk tovább menni... se előre, se hátra... Mindenünk csupa por volt, és Mirka félt hogy tönkreteszi az autót... Én meg attól féltem hogy ott maradunk... Egy idő után már a legrosszabb járt a fejünkben... nem tudtuk hogyan fogunk onnan kijutni, ráadásul a telefonjaink sem működtek... Sokadik próbálkozásra sikerült nagynehezen kijutnunk, de az autó nem úszta meg épségben, össze-vissza karcolták a bokrok az út szélén, és abban sem voltunk biztosak hogy a motornak nem lett semmi baja... De legalább kijutottunk 😂Viszont teljesen elment a kedvünk a további kereséstől, így Cala Torta kimaradt, inkább visszamentünk Canyamelbe és fürödtünk ott a strandon...
További képek Mallorcáról:
https://qq0u.app.link/e/jY1h8P49aU
