2018.04.26. - 2018.04.29.
Még az év elején elhatároztam hogy az idén több helyre elmegyek, több új helyet szeretnék felfedezni... Az első választás Berlinre esett, még januárban, ugyanis az egyik barátnőm Bea ott él, és hívott már rég óta hogy látogassam meg... Eddig valahogy nem jött össze, most viszont úgy döntöttem hogy elmegyek. Az első szabad hétvégéje március elején volt, így ezt az időpontot választottam. Találtam egy elég jó és olcsó buszjáratot, a Flixbust, így ezt foglaltam le. A repülő is ugyanannyiba került, de rosszabb időpontokban ment, péntek délután lettem volna csak ott, és már vasárnap délután kellett is volna visszaindulnom... Buszt pedig találtam olyat ami éjjel megy, ezzel pont péntek reggel értem oda, és vasárnap éjjel vissza, így lett 3 teljes napom Berlinben. Csakhogy február utolsó hetében és március első hétvégéjén volt a leghidegebb az egész télen, csütörtök éjjelre -10 fokot jósoltak... nem igazán ideális kiránduló idő.. 😕 Így inkább úgy döntöttem hogy átteszem a kirándulást más időpontra... busszal ez megoldható. Igaz kellett fizetnem 3 euró storno díjat utanként, és a visszaút picit drágább volt, de így is megérte. Eredetileg 58 euroba került az oda-vissza út, végül pedig 61,90-et fizettem. A kirándulást pedig április végére tettem át, ez az időpont felelt meg mindkettőnknek.
1. NAP - Indulás
Csütörtökön este 22:25-kor indult a buszom Pozsonyból Berlinbe. Ez egyenes járat volt, 8,5 órát tartott az út. A busz 25 percet késett, de behozta a késést, reggel csak 5 perccel később érkeztünk, tehát nem 7:05-kor hanem 7:10-kor. Pár szót szólnék a Flixbusról... Nem ez az első eset hogy busszal utaztam valahova hosszabb útra - utaztam már az Eurolines-szal, és a Student Agency-vel is. Ami meglepett az az hogy nem tartott szünetet egész úton. A buszban volt használható wc, tehát nem kellett toalett szünetet tartani. Ami egyrészt jó, mert nincsenek felesleges időhúzások, gyorsabban odaérünk. Másrészről viszont az ember hozzá van szokva hogy megállunk a benzinkutakon, ahol lehet vizet, ennivalót venni, és ha nem vittem volna magammal, bizony bajban lettem volna... Mert erről senki nem tájékoztatott. Olvastam ugyan pár infot a weboldalukon, de ez valahogy nem derült ki... Meg azért nem mindegy 8-9 órákat egyfolytában ülni. Még egy negatív dolgot kell megjegyeznem... a sofőrök nem mondtak semmit, sem az odaúton, sem a visszaúton, semmi infot induláskor. Csak a megállókat jelentették be (egyébként Brünnben, Prágában és Drezdában volt megálló). Ami viszont a buszt illeti, azzal teljesen meg voltam elégedve... emeletes busz volt, kényelmes ülésekkel, a távolság is elég nagy volt két ülés között, és konnektor is volt (talán) minden ülésnél. Kellett volna wifinek is lennie a buszban, ez azonban nem működött.
2. NAP
Amint már írtam reggel 7 után érekztünk meg Berlinbe, a Schönefeld reptéren szálltam ki, mert Bea ehhez lakik a legközelebb. Az út gyorsan elment, Drezdán mentünk keresztül, ebből elég sokat láttam mégha eléggé sötét is volt még... gyönyörű város, felkerült a bakancslistámra.
Ez volt egyébként az első látogatásom Németországban. Berlinről tudtam hogy valószínűleg nem a legszebb német város, de mégiscsak az ország fővárosa. Gondoltam hogy azért tetszeni fog, mert nekem minden tetszik, de felülmúlta a várakozásaimat, sokkal jobban tetszett mint gondoltam! Na de kezdjük az elején...
Bea már várt rám a megállónál. Elsőként elmentünk hozzá, hogy lerakjam a csomagomat, reggelizzünk és kávét igyak 😉 Utána el is indultunk felfedezni a várost. Bea lakása az Adlershof S-bahn megálló mellett van közvetlenül, 3 megállónyira a reptértől és kb 10 megállónyira Berlin központjától. Szép környék (de drága is), van ott mindenféle üzlet ami szükséges. Az S9-essel lehet bejutni a központba (a repülőtérről is).
Berlin 3,5 millió lakosával az Európai Únió második legnépesebb városa, területileg pedig a 8. legnagyobb. Berlinben nem találunk túl sok régi épületet, történelmi nevezetességet, ugyanis a háború alatt teljesen lebombázták, és a város kettéosztása a hidegháború idején sem használt neki túlzottan. A legfőbb műemlékeket ugyan újjáépítették, a fal lebontása után pedig Berlin rohamos fejlődésnek indult, és 20-30 év alatt az egyik legmodernebb várossá vált. Ma a kultúra, a tudomány, és a művészetek egyik legfontosabb európai központja.
Városnézésünket a Múzeum-szigeten kezdtük (Museuminsel), a Hackescher Markt megállónál szálltunk ki, ez volt hozzá a legközelebb. Berlint a Spree folyó szeli ketté, mely a központban egy szigetet hoz létre. Ennek az északi részét nevezik Múzeum-szigetnek, ugyanis itt található Berlin 5 legjelentősebb múzeuma: az Altes Museum, a Neues Museum, a Pergamonmuseum, a Bode múzeum és a Régi Nemzeti Galéria. Ezek külön-külön is megtekinthetők, mindegyikbe 10-12 euro a belépő, de lehet venni egy egész napos kombi jegyet is 18 euróért, mely mindegyik múzeumba érvényes, de ha csak kettőt tervezünk meglátogatni, már akkor is megéri ezt venni. Én is csak kettőre voltam kiváncsi - a Neues Museumra az egyiptomi gyűjteménye miatt, és a Pergamon múzeumra.
A Neues Museum nagy részét az egyiptomi részleg teszi ki, de messze menőleg nem olyan nagy és érdekes mint például a párizsi Louvre. Itt található viszont Nefertiti királyné híres mellszobra. Ami felháborított, hogy ugyan az egész múzeumban lehet fotózni, de a mellszobrot tilos lefényképezni! A múzeum 4 szintes, ha valaki mindent meg akar nézni, akkor kell rá pár óra.
Amit semmiképpen se hagyjunk ki, az a Pergamon múzeum, bár jelenleg épp felújítás alatt áll, ezért sok minden nem látható belőle. Többek között a múzeumnak nevet adó Pergamon oltár sem. Legszebb és leghíresebb kiállítási tárgya a babiloni Istár kapu, ez csodálatos! Rajta kívül is van még pár érdekesség... például a Miletus-i piac kapu, a szíriai Aleppo szoba, illetve néhány asszír és babilóniai kincs. De az egész kicsike, nem kell rá sok idő. Itt fotózni is lehetett mindent.
Egyébként mindkét múzeumban be kell rakni a táskákat a csomagmegőrzőbe (1 euróval működik, amit utána visszaad), a kabátot is le kell adni, illetve lehetünk bent kabátban, de a kezünkben nem tarthatjuk.
A múzeumok után a dóm következett. Érdekessége hogy a berlini dóm nem katolikus, hanem protestáns - evangélikus templom. A 19. század végén - 20. század elején építették reneszánsz és barokk stílusban. A háború után rekonstruálták egyszerűbb formában, hiányoznak például a kupola csúcsíves végződései. A dómba a belépő 7 euro, viszont ezzel látogatható egy kis múzeum, a kripta és a kupola is. Mi főleg erre az utóbbira voltunk kiváncsiak. Eléggé megerőltető azonban felmászni a tetejére - 270 lépcsőfokon. De a kilátás kárpótol mindenért 😊 A körkilátóról Berlin egész központja látható. Aki bírja, mindenképp menjen fel.
Az Alexanderplatz következett, itt áll Berlin és egész Németország egyik szimbóluma, a TV torony (Fernsehturm). 368 méter magasságával ez az ország legmagasabb épülete. A berliniek szerint a tetejéről nyílik a legszebb kilátás Berlinre, ugyanis csak innen nem látható a TV torony! 😀 Az Alexanderplatz, becenevén Alex Berlin egyik fő közlekedési csomópontja. Nem messze a TV toronytól áll a Marienkirche (nekem a pozsonyi Szent Márton-dómot idézi), a Rotes Rathaus (Vörös városháza), mely a vörös téglákról kapta a nevét, és a Neptun szökőkút is.
A Rotes Rathaus mögött találjuk Berlin legrégebbi negyedét, a Nikolaiviertel-t, a névadó Szent Miklós templommal (Nikolaikirche), mely ma múzeum. Itt a Spree folyó partján még mindig középkori házak sorakoznak, közöttük pedig éttermeket, kávézókat és szuvenírboltokat találunk.
Innen tettünk egy hosszabb sétát a Museuminsel északi pontja felé, az Oranienburger Strasse-ra, ugyanis meg szerettem volna nézni Berlin zsinagógáját (Neue Syngagoge). A gyönyörű mór stílusú épület ma múzeum, de ott jártunkkor épp zárva volt.
Berlin legnevezetesebb sugárútja az 1,5 km hosszú Unter den Linden (jelentése "a hársfák alatt"), mely a dómtól indul a Schlossbrücke híd után, és a Brandenburgi kapunál ér véget. Nagykövetségek, hotelek, boltok találhatók itt, de az elején számos nevezetes történelmi épületet is találunk - ezek a Zeughaus, ma a német történelmi múzeum, az állami operaház, a Neue Wache emlékmű, a Humboldt egyetem, az Altes Bibliothek és a Szent Hedvig katolikus katedrális. Az a vicces hogy a hársfás részt tulajdonképpen nem is láttam, mert ez csak később kezdődik, mi pedig eltértünk másfelé, és már nem jutottunk vissza...
Az Unter den Lindentől nem messze található a Gendarmenmarkt, mely Berlin egyik legszebb tere. Domináns elemei a Konzerthaus és a két nagyon hasonló klasszicista templomépület - a francia és a német templom. Ma mindkettőben van múzeum, de kávézó és étterem is. Télen karácsonyi vásárokat is tartanak itt.
Innen elsétáltunk a Potsdamer Platzra, ahol vacsoráztunk a Mall nevű bevásárlóközpontban. Ezután még megnéztük a Holokauszt emlékművet, majd a Brandenburgi kaput és a Reichstag épületét is. A 2 hektáron elterülő és több mint 2700 kőtömbből (sztéléből) álló Holokauszt emlékmű Európa meggyilkolt zsidóságának állít emléket. A kőtömbök 0,2-4,7 m magasak, allattuk egy információs központ található, melynek a látogatása ingyenes, de egyszerre csak egy bizonyos számú embert engednek be, és röntgenes ellenőrzésen kell átmenni belépéskor. Érdekes, de sok időt vesz igénybe amíg az ember elolvassa, illetve meghallgatja a történeteket.
A Brandenburgi kapu Berlin és egész Németország szimbólumának számít. Eredetileg a 18. században építették klasszicista stílusban az athéni Akropoliszon található Propülaia mintájára. A kapu tetején a győzelem istennője, Niké látható négylovas szekéren. 1961-től 1989-ig határt alkotott Nyugat és Kelet-Berlin között.
Berlin másik szimbóluma a Reichstag, vagyis a parlament épülete. Eredetileg a 19. században építették a Német Birodalom parlamentjének, 1933 februárjában leégett. Csak a háború után kezdték el felújítani, a mai épület a legutolsó 1995-ös felújítás eredménye. A parlament és az új üvegkupolája is ingyenesen látogatható, de előre meg kell rendelni az interneten. Márciusban elég lett volna még az előző nap is, most azonban már egy héttel előtte is minden időpont foglalt volt... így erről sajnos lemaradtunk... pedig szerettem volna meglátogatni 😔
Volt még egy kis időnk sötétedésig, így itt buszra ültünk és elmentünk még megnézni a Győzelmi oszlopot (Siegessäule) a Tiergartenben. Épp szépen megvilágította a lemenő nap. Az oszlop a Porosz Királyság dánok felett aratott győzelmére emlékezik. A tetején a mitológiai Victoria (győzelem) szobra áll. Fel is lehet menni a tetején található kilátóba 3 euróért (285 lépcsőfokon). A Tiergarten egyébként egy 210 hektáros zöld terület Berlin szívében, a város második legnagyobb parkja.
Sétáltunk még egyet az Alexanderplatzon, de már nagyon fáradt voltam, így inkább hazamentünk aludni.
